Pesti Srácok

Orosz hadihajók cirkáltak az Adriai-tengeren

Orosz hadihajók cirkáltak az Adriai-tengeren

Bár az ügy nem kapott nagy sajtóvisszhangot, de tény: orosz hadihajók úsztak fel a NATO „beltengerének” számító Adrián, az olasz oldalon egészen Ancona, a horvát oldalon Split magasságáig az elmúlt hetekben, a NATO-erők élénk figyelme közepette. Az orosz jelenlétnek az lehet a célja, hogy megzavarják a Harry Truman elnök nevét viselő amerikai anyahajó kijutását az Adria vizeiről.

A Mandiner elemzése szerint egyébként nem ritka vendégek az oroszok a Földközi-tengeren, már csak azért sem, mert jelentős támaszpontot hoztak létre Szíriában még a hidegháború alatt, amelyen a katonai jelenlétet a szíriai háború alatt csak növelték. Azonban Vlagyimir Putyin elnök nemrégiben bejelentett új haditengerészeti doktrínája – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazza – immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozza, és az egész Földközi-tengert műveleti területnek tekinti. Olyan már volt, hogy az akár Calabria térségében, vagyis a csizma orránál felvonuló, esetleg hadgyakorlatot tartó NATO-erőket szemmel tartották, de olyan ritkán, hogy benyomultak volna az Adriai-tengerre, sőt, blokkolni próbálták volna a NATO helyben fő erejét jelentő Harry Truman anyahajót, mint az július 22-én történt, amikor kellemetlenül közel is kerültek egymáshoz. A portál szerint a helyzettől a horvátok sem boldogok, bár a védelmi minisztérium közleménye szerint eddig horvát vizeket nem sértettek meg az oroszok.

A horvát Jutarnji Listnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők megosztottak: Gordan Akrap szerint nem kell komolyabban venni ezt a dolgot, mint a Balti-tengeren, avagy a légierők tekintetében ott megszokott orosz–nyugati macska–egér játékot, amivel elsősorban azért kóstolgatják a NATO-erőket, hogy teszteljék azok reakciójának gyorsaságát, hatékonyságát. Egyébként is három nagy olasz – a NATO által is használt – haditengerészeti támaszpont van az Adriai-tengernél, így a tenger jól védettnek tekinthető. Ugyanakkor kollégája, Ivica Mandić értelmetlen provokációnak nevezte az orosz műveletet, éppen a jól védett jellege miatt. Mint mondta, „ha csak egy rakétát kilőnek, abban a percben elsüllyesztik őket”. Nem mellesleg az Adriai-tengerhez kapcsolódó országok mindegyike (Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Görögország) NATO-tag, egyszóval bekúszni az oroszlán barlangjába, és megcibálni a bajuszát mindenképpen igen merész lépésnek tűnik.

Az olasz La Repubblicának nyilatkozó vezérkari főnök, Cavo Dragone admirális interjúja alapján az elsősorban Olaszországra és a Földközi-tengeri katonai mozgásokra specializálódott Itamilradar.com térképre is vitte a szembenálló nagyobb hadihajókat: eszerint a Harry Truman és csapásmérő csoportjával szemben hosszában, északról dél felé nézve felsorakozott a Split magasságáig felhajózott orosz Admiral Tribuc nevű romboló, a Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev nevű megfigyelőhajó, a Varjag nevű cirkáló, valamint már a Jón-tenger vizein, de a bejáratnál az Admiral Grigorovics nevű fregatt. Velük az említett anyahajón túl három olasz fregatt – a Bergamini, a Marceglia és a Libeccio – és a Longobardo tengeralattjáró néz farkasszemet, ugyanakkor értelemszerűen az oroszok sem érkeztek tengeralattjárók nélkül, ezek számáról azonban egyelőre nincsen információ. Az olasz légierő ATR P–72A-ei és az amerikaiak Boeing P–8A-sai Sigonellából ugyancsak figyelemmel követik az orosz egységeket.

PestiSracok facebook image

Az Itamilradar szerint napokkal ezelőtt az oroszok elhagyták az Adriai-tengert, és a szomszédos Jón-tengerre húzódtak vissza, szakértők pedig azóta is találgatják, mi lehetett a célja a műveletnek: az ukrán frontról való figyelemelterelés a provokációval, erődemonstráció, a saját és a NATO képességeinek tesztelése, esetleg ezek valamilyen egyvelege.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)