Pesti Srácok

Valamire készülhet a világ egyik legnagyobb agrárcége Ukrajnában

Valamire készülhet a világ egyik legnagyobb agrárcége Ukrajnában

Már a háború előtt elkezdődött az amerikai Monsanto ukrajnai tevékenysége. A mezőgazdasági-vegyipari óriásvállalat a GMO-termények élharcosa a világban. Ez az egyik olyan cég, amely a hírek szerint birtokolja az ukrajnai földek jelentős részét. A Monsanto már 2013 környékén jelentős befektetéseket hajtott végre Ukrajnában, abban bízva, hogy sikerül úgy alakítani a törvényi kereteket, hogy az megfeleljen a génmódosított termékeinek – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. A PestiSrácok.hu már korábban írt a cég ukrajnai terjeszkedéséről, valamint annak kétes hátteréről, amelyből kiderül: az amerikai gazdasági érdekek sokkal drágábbak az ukrán életnél.

Az amerikai Monsanto – amelyet 2018-ban vásárolt fel a német Bayer vállalat – a világ legnagyobb génmódosított vetőmagokat fejlesztő és gyártó cége. Az egyik leggyűlöltebb vállalatként tartják számon és különböző csoportok rendszeresen tüntetnek ellene – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az Egyesült Államokban – ahol a kukorica és a szója szinte száz százalékban génmódosított – a Monsanto az egyik főszereplő. De a világ szinte minden országában jelen van; ahol lehet, ott génmódosított terméket árul, ahol nem, ott más fajtákat, nemcsak vetőmagokat, hanem növényvédőket, rovar- és gyomirtókat is.

Hogy termékei súlyosan egészségkárosítók, arról 2019-ben bírósági döntés is született. A francia Paul François majdnem tíz éven át pereskedett a Monsantóval, mivel állítása szerint a cég gyomirtója miatt memóriazavarok, fejfájás és dadogás lépett fel nála, az esetleges mellékhatásokat pedig nem tüntették fel megfelelően a termék csomagolásán. A franciaországi bíróság a férfinak adott igazat. De több amerikai ügy is volt hasonló témában – az ottani károsultaknál daganatos betegséget okozott a Monsanto vegyszere.

A cég az egyike annak a három vállalatnak, amelyekről az Australian Natio­nal Review nemrégiben azt írta, hogy megszerezték Ukrajna termőföldjeinek jelentős részét. A cégóriás ukrajnai ténykedése azonban már korábban megkezdődött: 2013-ban – vélhetően a vállalat nyomására – az agrárszövetségek kezdeményezték a génmódosított vetőmagok legalizálását Ukrajnában. A portálnak nyilatkozó Volodimir Klimenko, az Ukrán Gabonaszövetség elnöke akkor azt mondta, olyan vetőmagok (elsősorban kukorica és szója) legalizálását kérik, amelyeket az Egyesült Államokban már sikerrel teszteltek. Klimenko arról beszélt az Interfaxnak, hogy bízni kell a külföldi tapasztalatban, ugyanis a saját fejlesztéshez évtizedek kellenének.

PestiSracok facebook image

Valamivel később, 2015 januárjában, a Riseuptimes.org írt a Monsanto ukrajnai tevékenységéről. Cikkükben árulkodónak nevezték, hogy az óriáscég irodát nyitott az országban. Ahogy fogalmaztak: az amerikai hadsereg is először csak bázisokat állít fel azokon a helyeken, ahol politikai befolyást akar szerezni. A folytatásban pedig úgy fogalmaz a cikk szerzője, hogy a Nemzetközi Valutaalap 17 milliárd dolláros kölcsönt adott Ukrajnának, de azzal a feltétellel, ha nyitnak a biotechnológiai gazdálkodás, valamint a Monsanto mérgező terményeinek és vegyi anyagainak értékesítése felé, ezzel elpusztítva az egyik legérintetlenebb termőföldet Európában. A lap már 2015-ben kijelentette: a húzással a Monsanto vetőmaggyártó, valamint a DuPont nevű mezőgazdasági óriás (amely szintén gyanúba keveredett az ukrajnai földvásárlás kapcsán) virágkorát éli majd Ukrajnában.

Forrás: V4NA, Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre (illusztráció)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)