Pesti Srácok

A jobboldali Ulf Kristersson kapott megbízást a kormánykoalíció megalakítására Svédországban

A jobboldali Ulf Kristersson kapott megbízást a kormánykoalíció megalakítására Svédországban

A konzervatív Mérsékelt Párt elnöke, Ulf Kristersson kapott megbízást Svédországban arra, hogy megpróbáljon kormányzásra képes koalíciót összeállítani - közölte hétfői sajtótájékoztatóján a parlament elnöke. Andreas Norlén hozzátette, olyan kormány megalakítása a cél, amely valamennyi parlamenti erő számára elfogadható lenne.

A svéd választási bizottság adatai szerint a szeptember 11-én tartott választáson a Mérsékelt Pártból, a radikális Svéd Demokratákból, a Kereszténydemokratákból és a Liberálisokból álló jobboldali tömb együttesen 176 helyet szerzett a 349 tagú parlamentben, csekély előnnyel megelőzve a 173 mandátumhoz jutó balközép pártokat.

Ulf Kristersson első nyilatkozatában időt kért annak érdekében, hogy sikeres tárgyalásokat folytathasson le. A fejtörést az okozza, bevegyék-e a kormányba a Jimmie Akesson vezette Svéd Demokratákat, amely szeretne belépni, de a többi három párt ezt ellenzi. Akesson azt mondta, hogy a tárgyalások máris jól haladnak, és egy csomagban igyekeznek megtárgyalni az összes nyitott kérdést.

Az elemzők a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a Mérsékelt Párt, a Kereszténydemokraták és a liberális párt alakítana kisebbségi kormányt, melyet kívülről támogathatnának a svéd demokraták. Szavazataiért cserébe a radikális párt jelentős befolyást gyakorolhatna a kormányzati döntésekre a számára fontos témákban.

PestiSracok facebook image

Az új kormány megalakítására csak a parlament őszi ülésszakának kezdetén, szeptember 27-én kerülhet sor leghamarabb. Addig a leköszönő miniszterelnök, a szociáldemokrata pártot vezető Magdalena Andersson marad az ügyvezető kormányfő.

Forrás: MTI, Fotó: fokus.se

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.