Pesti Srácok

A németeknél drágább az üzemanyag, mint bármelyik szomszédjuknál

A németeknél drágább az üzemanyag, mint bármelyik szomszédjuknál

A tankolási kedvezmény lejártával Németországban magasabbak lettek az üzemanyagárak, mint az összes szomszédos országban a német szövetségi statisztikai hivatal szerint.

Az üzemanyag-kedvezmény lejártával Németországban ismét emelkedtek az üzemanyagárak.

– 2022. szeptember 5-i adatok alapján.

Németországot közvetlen szomszédjaival összehasonlítva az E5-ös szuperbenzin (Euroszuper 95) literjének ára ugyanazon a napon csak Dániában (2,04 euró) és Hollandiában (2,01 euró) volt hasonlóan magas. Németország uniós szomszédjai közül Dániában egy liter dízel 2,07 euróba került, 9 centtel kevesebbe, mint Németországban, Hollandiában pedig 11 centtel kevesebbe, 2,05 euróba.

Németország vezet

Németország uniós szomszédjai közül Lengyelországban voltak a legolcsóbbak az árak szeptember 5-én: a szuperbenzin 1,38 euróba, a dízel 1,61 euróba került. Luxemburgban a szuperbenzin 1,61 euró, a dízel 1,83 euró, Franciaországban a szuperbenzin 1,62 euró, a dízel 1,78 euró, a Cseh Köztársaságban 1,64 és 1,85 euró, Belgiumban pedig 1,69 és 2,02 euró volt a benzin és a dízel ára. Ausztriában a szuperbenzin 1,74 euró, a dízel pedig 1,90 euró volt szeptember 5-én – összesítette az MTI. A mostani áremelkedés fő oka az üzemanyagok energiaadójának, a „tankkedvezménynek” a lejárta, amelyre augusztus 31-én került sor.

Forrás: Index, fotó: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.