Pesti Srácok

A németeknél drágább az üzemanyag, mint bármelyik szomszédjuknál

A németeknél drágább az üzemanyag, mint bármelyik szomszédjuknál

A tankolási kedvezmény lejártával Németországban magasabbak lettek az üzemanyagárak, mint az összes szomszédos országban a német szövetségi statisztikai hivatal szerint.

Az üzemanyag-kedvezmény lejártával Németországban ismét emelkedtek az üzemanyagárak.

– 2022. szeptember 5-i adatok alapján.

Németországot közvetlen szomszédjaival összehasonlítva az E5-ös szuperbenzin (Euroszuper 95) literjének ára ugyanazon a napon csak Dániában (2,04 euró) és Hollandiában (2,01 euró) volt hasonlóan magas. Németország uniós szomszédjai közül Dániában egy liter dízel 2,07 euróba került, 9 centtel kevesebbe, mint Németországban, Hollandiában pedig 11 centtel kevesebbe, 2,05 euróba.

Németország vezet

Németország uniós szomszédjai közül Lengyelországban voltak a legolcsóbbak az árak szeptember 5-én: a szuperbenzin 1,38 euróba, a dízel 1,61 euróba került. Luxemburgban a szuperbenzin 1,61 euró, a dízel 1,83 euró, Franciaországban a szuperbenzin 1,62 euró, a dízel 1,78 euró, a Cseh Köztársaságban 1,64 és 1,85 euró, Belgiumban pedig 1,69 és 2,02 euró volt a benzin és a dízel ára. Ausztriában a szuperbenzin 1,74 euró, a dízel pedig 1,90 euró volt szeptember 5-én – összesítette az MTI. A mostani áremelkedés fő oka az üzemanyagok energiaadójának, a „tankkedvezménynek” a lejárta, amelyre augusztus 31-én került sor.

Forrás: Index, fotó: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.