A PS-en megjelent riport után hivatali visszaélés gyanúja miatt indíthatnak vizsgálatot
A PestiSrácok.hu cikke alapján tett bejelentést Tényi István ismeretlen elkövető ellen hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség így bírói és/vagy szakértői felelősség vizsgálatát is elrendelheti abban az ügyben, amelyről portálunk részletesen beszámolt.
Óriási felháborodás övezte a PS videós riportját, amelyben arról számoltunk be, hogy olyan férfi erőszakolt és bántalmazott súlyosan egy idős asszonyt a Népligetben, akivel szemben az első- és másodfokú bíróság is bűnügyi felügyeletet rendelt el annak ellenére, hogy már többször követett el erőszakos bűncselekményt. A kommentelők többsége felvetette: vajon vizsgálják-e az ügyben eljáró bírók felelősségét...?
Tényi István is kérdésesnek tartotta az eljáró hatóság döntését, így bejelentést tett annak felderítésére. Ebben felidézte az általunk leírtakat, miszerint
hiába fellebbezett az ügyészség, az első- és a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy nyugodtan bűnügyi felügyelet alá helyezhető az a férfi, aki korábban már többször is erőszakos bűncselekményt követett el. Tavaly júliusban életveszélyt okozó testi sértéssel és garázdasággal vádolták meg, mert 2019 őszén meztelenre vetkőztette és ájulásig fojtogatta a barátnőjét a Westend lépcsőházában. A nő a bántalmazás következtében az arcán, nyakán zúzódásos, véraláfutásos sérüléseket szenvedett, a nyak leszorításával agyduzzanat alakult ki nála, amely közvetett életveszélyes állapotot eredményezett; azért nem halt meg, mert a férfi nem fojtogatta tovább. Ebben az ügyben fegyházbüntetést kért rá az ügyész. Mégis csak nyomkövető használatát rendelték el nála, amit O. Zsolt levágott a lábáról, majd a Népligetben brutálisan bántalmazott és megerőszakolt egy 72 éves idős asszonyt, akit futás közben ért a támadás.
Tényi István úgy véli, hogy
az üggyel kapcsolatban vizsgálat tárgya lehet, hogy az eljáró bíróságok milyen releváns információk, szakértői jelentések alapján hozták meg döntésüket, illetve a döntéshozatal során nem szegték-e meg hivatali kötelességüket.
Véleménye szerint az ügyben felmerülhet a Btk. 305. § c) pontjába ütköző hivatali visszaélés gyanúja.
A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti. A bűncselekmény elkövetési magatartásai – amelyeket a törvény a könnyebb áttekinthetőség érdekében pontokba szedve tartalmaz – a hivatali kötelesség megszegése, a hivatali hatáskör túllépése (amikor a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga), vagy a hivatali helyzettel való visszaélés. Ez utóbbi alatt a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványok tudatosan, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében történő gyakorlása értendő. A fenti magatartással a hivatalos személyek – vagy mások – jogtalan előnyhöz jutnak, vagy másoknak jogtalan hátrányt okoznak. Az előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is. A hátrányt az elkövetőtől eltérő, más személynek kell elszenvednie, az előny akár a tettesnél is, akár más személynél is megjelenhet.
Érvelése szerint ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűntette miatt büntetőjogi felelősségre vonásra kerülhessen sor, a bűncselekmény összes törvényi tényállási elemének meg kell valósulnia. A bűncselekmény elkövetési magatartásai közül a leggyakoribb a hivatali kötelesség megszegése, amely a hivatali működésre vonatkozó szabályok – azaz a konkrét jogszabályok, szabályzatok, belső utasítások, vezetői intézkedések, körlevelek, sőt akár a rendeltetésszerű hivatali működés kialakított gyakorlatának – megszegését jelenti. A jogalkalmazói gyakorlatban speciális alannyá válás további feltétele, hogy a hivatalos személy a hivatali működése körében fejtse ki tevékenységét, azaz közhatalmi funkciót lásson el, közigazgatási-hatósági ügyben járjon el. Ez akkor áll fenn, ha az eljáró szerv közhatalmi jogosítványával élve, egyoldalú akaratnyilvánítás révén hozza meg döntését, amely jellemzően az ügyfél számára jogot vagy kötelezettséget állapít meg, és határozatának maga szerez érvényt.
Tényi István a bejelentésében indítványozta, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése alapján rendeljen el feljelentés-kiegészítést az ügyészség. Mindemellett a vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását is kérelmezte a PestiSrácok.hu által közölt cikk alapján.
