Pesti Srácok

Berlin szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-gázvezetékeken

Berlin szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-gázvezetékeken

"Célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint – jelentette kedden a Der Tagesspiegel.

A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen. A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan "forgatókönyv" tűnik elképzelhetőnek, amely "célzott támadásról" szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

– magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek. Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, "önmerénylet" történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

PestiSracok facebook image

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat–2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat–1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás. A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat–1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat–2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Philipp Schmidli

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!