Pesti Srácok

Gyöngyösi Mártont nem érdekli, hogy az emberek szenvednek a szankciók miatt, ő még többet akar

Gyöngyösi Mártont nem érdekli, hogy az emberek szenvednek a szankciók miatt, ő még többet akar

Ismét Brüsszelnek igyekszik megfelelni Gyöngyösi Márton, aki a magyar emberek érdekeinek képviselete helyett az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését sürgeti. A Jobbik elnöke korábban annak fényében is helyesnek nevezte a szankciókat, ha azok magukkal vonják a közintézmények fűtésének korlátozását.

Gyöngyösi Márton a korábbinál is intenzívebben lobbizik az Oroszország elleni szankciók kiterjesztéséért. A Jobbik elnöke az Európai Parlament múlt heti ülését követően azt hangoztatta egy videójában, hogy a szankciók működnek és azokat fokozni kell.

– fogalmazott Gyöngyösi a Facebook-videójában, amelyben az EP-ülés mellett az Európai Bizottság elnökének a beszédét is értékelte. A politikus a tizenegyedik percnél kezd erről beszélni.

PestiSracok facebook image

Gyöngyösi Márton – és a baloldal – a magyar emberek érdekeinek képviselete helyett folyamatosan Brüsszelt akarja kiszolgálni. A Jobbik-elnök is több alkalommal agitált a szankciók kiterjesztése mellett. A múlt heti plenáris ülés előtt a Jobbikhoz köthető N1 TV-ben például még annak ellenére is nagyon helyesnek nevezte az Oroszország elleni szankciós politikát, ha az magával vonja a közintézmények fűtésének korlátozását.

A baloldal a szankciók mellett áll, pedig ez okozza az energiaárak megugrását

Mint ismert, Brüsszel és a magyar baloldal számos szereplője az ukrajnai háború kezdete óta sürgeti az orosz energiahordozók teljes embargóját, ami több európai ország – köztük hazánk – gazdaságára is katasztrofális következményekkel járna, hiszen az orosz földgáznak és kőolajnak még középtávon sincs alternatívája. A gáz világpiaci ára épp a Brüsszel által szorgalmazott szankciók következtében ugrott meg, a gázembargó uniós politikusok általi emlegetésére pedig többszörösére drágult. Ennek következtében Magyarországon több közintézmény téli fűtését kell korlátozni, fürdők, sportlétesítmények zárhatnak be, és emelkedett a lakossági földgáz ára is. A nyugati politikusok azonban továbbra sem hagynak fel a szankciós politikával; legutóbb a liberális, volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt szorgalmazta a gáz- és olajembargó bevezetését, azt emlegetve, hogy szolidaritást kell vállalni Ukrajnával, a fűtetlen lakások és Európa szenvedésének árán is.

Forrás: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.