Pesti Srácok

Meghalt az a fiatal férfi, akit a münsteri melegfelvonuláson támadtak meg

Meghalt az a fiatal férfi, akit a münsteri melegfelvonuláson támadtak meg

Belehalt sérüléseibe az a huszonöt éves férfi, akit múlt héten a münsteri Christopher Street Day (CSD) meleg és leszbikus felvonuláson támadtak meg – közölte a helyi rendőrség és az ügyben eljáró ügyészség pénteken.

A kelet-németországi Münster városában múlt szombaton rendezték meg a leszbikus, meleg, biszexuális, transz, interszexuális és queer (LMGBTIQ+) közösség éves felvonulását. A fiatal férfi a rendezvényen egy női társaság védelmére kelt, akiket egy másik, feltehetőleg 18–20 év körüli férfi kezdett el sértegetni és fenyegetni. A két fiatalember összeverekedett, és a jelentések szerint a nők védelmére kelő 25 éves férfi az őt ért ütéstől egyensúlyát vesztette, elesett, feje pedig az aszfalthoz csapódott. Már a helyszínen eszméletét vesztette, a kórházban pedig mesterséges kómában tartották, de nem élte túl sérüléseit. A férfi, aki a CSD melegbüszkeség-felvonuláson résztvevőkre támadt, társával együtt elmenekült a helyszínről, a rendőrség azóta keresi őt.

A Pride Parade néven is ismert CSD rendezvényt Európa több városában is évről évre megrendezik. A felvonulás az 1969-es New York-i események emlékét őrzi, amikor a manhattani Christopher Street Stonewall Inn nevű melegbárjába berontottak a rendőrök, és összetűzésbe kerültek a bent lévőkkel. Az Egyesült Államokban a Christopher Street-i események első évfordulója óta rendszeresen megszervezik a melegbüszkeség-felvonulást, de az európai nagyvárosokban tartott rendezvények is emberek tízezreit vonzzák.

Noha Németországban a berlini, hamburgi és kölni Pride a legnépszerűbb, az első LMBT-felvonulásnak Münster adott otthont, még 1972-ben. Népszerűsége ellenére a Pride-felvonulások a mai napig megosztják a társadalmat. Az idei európai melegbüszkeség-felvonulást, a Europride-ot például folyamatos vita övezi, amiért a belgrádi vezetés a rendezvény elhalasztását vagy lemondását szorgalmazza, a szervezők azonban a szexuális kisebbségek jogainak csorbítását látják a Europride esetleges lefújásában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: illusztráció a 2021-es berlini Pride-ról

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.