Pesti Srácok

A civil lakosságot célzó orosz légicsapások az ukrajnai háború természetének alapvető megváltoztatását jelentik – Az ENSZ és több európai vezető is elítélte a hétfői orosz rakétatámadásokat

A civil lakosságot célzó orosz légicsapások az ukrajnai háború természetének alapvető megváltoztatását jelentik – Az ENSZ és több európai vezető is elítélte a hétfői orosz rakétatámadásokat

António Guterres ENSZ-főtitkárt "mélyen megrázta" az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta az eddigi legnagyobb orosz légitámadások végrehajtása – jelentette be az ENSZ egyik szóvivője hétfőn. "Ez újabb elfogadhatatlan háborús eszkalációt jelent, és mint mindig, most is a polgári lakosság fizeti a legnagyobb árat" – fogalmazott közleményében Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.

Emmanuel Macron francia elnök is sajnálatát fejezte ki hétfőn az orosz légicsapás-sorozat végrehajtása miatt.

– fogalmazott a francia államfő a Château-Gontier városba tett látogatása során, hozzátéve, hogy párizsi visszatérését követően azonnal megbeszélést tart diplomáciai és katonai tanácsadóival, hogy értékeljék a kialakult helyzetet.

PestiSracok facebook image

Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy az ukrajnai városok elleni orosz légitámadások terrorizmussal egyenértékűek.

– írta a holland kormányfő Twitter-fiókján a két politikus telefonbeszélgetését követően.

– fogalmazott Mark Rutte.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elítélte hétfőn Oroszország ukrán városokat célzó "szörnyűséges támadásait".

– írta a Twitteren a tanács elnöke.

– tette hozzá Charles Michel, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása és az orosz rezsim felelősségre vonása iránt. Kijelentette, hogy a G7 országai is meg fogják vitatni a mostani orosz rakétatámadások következményeit.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!