Pesti Srácok

Elutasította a szlovák parlament az LBMT-jogokat erősítő javaslatot

Elutasította a szlovák parlament az LBMT-jogokat erősítő javaslatot

A Szabadság és Szolidaritás (SaS) ellenzéki liberális párt nyújtott be javaslatot a parlamentnek az LMBT-jogok megerősítésének érdekében, miután múlt héten egy 19 éves fiatal agyonlőtt két férfit, valamint súlyosan megsebesített egy nőt egy pozsonyi melegbár előtt. A javaslatot azonban 130 képviselőből csak 50 támogatta.

A benyújtott javaslat értelmében az azonos neműek a jegyző előtti nyilatkozattal hivatalos kapcsolatot létesíthettek volna, lehetővé vált volna számukra a közös ingatlanszerzés, az egymás utáni öröklés, hozzáférhettek volna egymás egészségügyi adataihoz, és élettársuk halála után özvegyi nyugdíjban részesülhettek volna.

– nyilatkozta Jana Bittó Cigániková, az SaS egyik tagja. A kormánykoalíció egyes tagjai azt mondták, hogy saját javaslatot fogalmaznak meg majd ebben a kérdésben.

PestiSracok facebook image

Csehországgal ellentétben Szlovákiában azonos neműek nem léphetnek egymással bejegyzett élettársi kapcsolatra.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök szerda esti sajtótájékoztatóján közölte, hogy megbízta Viliam Karas igazságügyi tárcavezetőt az LMBT-jogok erősítését célzó kormányzati törvényjavaslat előkészítésével. Heger az SaS tervezetének elvetését firtató kérdésre válaszolva azzal felelt, hogy miniszterelnökként azt szeretné, hogy az ilyen jogszabályi változások a kormány kezdeményezésében valósuljanak meg. A kormányfő egyben megerősítette, hogy a múlt szerdán egy pozsonyi melegbárnál történt merénylet elkövetője eredetileg őt akarta meggyilkolni. A szlovák hatóságok által terrorcselekménynek minősített esettel összefüggésben kijelentette, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson is szóvá fogja tenni a terrorizmus, valamint a közösségi médiatartalmak szabályozásának kérdését.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)