Pesti Srácok

Ezúttal Monet festménye szúrta a klímaaktivisták szemét

Ezúttal Monet festménye szúrta a klímaaktivisták szemét

Nem tudni miért haragszanak ennyire a klímaaktivisták a kultúrtörténetem remekeire, de egyre gyakrabban támadnak olyan alkotásokra, amelyek az emberiség művészetének utánozhatatlan remekei. Általában élelmiszerekkel öntik le a festményremekeket, ami biztosan jót tesz a klímának, de ne is keressünk rendszert az őrületben. Elég tudni, hogy a cél nem változott: a múltat végképp el kell törölni, ami szép, az rossz, ami prograsszív és haladó, bármilyen barbár is, az jó.

Leöntötték burgonyapürével Claude Monet francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását környezetvédő aktivisták vasárnap a Berlin melletti Potsdamban egy magánmúzeumban. A szénaboglyákat ábrázoló világhírű festmény valószínűleg nem sérült meg. Az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport közleménye szerint két aktivistájuk „nehéz szívvel, de elszántan” hajtotta végre a jelképes műkincsromboló akciót. Nem okoztak kárt, „ellentétben az árvizekkel, viharokkal és aszályokkal, amelyek a közelgő klímakatasztrófa előhírnökeiként már most is mérhetetlen szenvedést okoznak” – áll az akcióról készített videóról szóló közleményben. Az eset a potsdami Barberini Múzeumban (Museum Barberini) történt, amelyben Hasso Platner – a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP társalapítója - magángyűjteményéből szerveznek kiállításokat.

Az üveggel védett festményt a múzeum szakértői vizsgálják. Vasárnap estig nem erősítették meg, hogy nem esett kár benne. Az aktivisták a sűrű sárga folyadékot rálonccsantották a képre, majd pillanatragasztóval bekenték a tenyerüket és a festmény előtti területhez ragasztották magukat. A két fiatalt rögzítő anyagot „sikerült feloldani” – közölte a Brandenburg tartományi főváros rendőrsége. Az aktivistákat őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük rongálás és birtokháborítás gyanújával.

Claude Monet több mint harminc képet festett szénaboglyákról az 1888-1891-es időszakban. A Barberiniben kiállított darab 1890-ben készült, Hasso Platner 2019-ben vásárolta meg a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén. A műgyűjtő 110,7 millió dollárt fizetett a képért, így ez az eddigi legmagasabb áron értékesített Monet-festmény. Brandenburg tartomány vezetése elítélte az akciót. Az Utolsó Nemzedék a környezetvédő mozgalmakból kinőtt Zöldektől is éles bírálatot kapott.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Ursula Nonnemacher tartományi környezetvédelmi miniszter, a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy az ilyen akciók helyett inkább a társadalmi közmegegyezés kialakításán kell dolgozni. A potsdami alig néhány nap alatt a második látványos és jelképes éghajlatvédelmi indíttatású műkincsromboló akció Nyugat-Európában. Előzőleg, október közepén Vincent van Gogh Napraforgók című – üveggel védett – festményét paradicsomlevessel öntötték le aktivisták a londoni Nemzeti Galériában. Nem sokkal korábban pedig egy autókiállítás padlójához ragasztotta oda magát egy csoportnyi aktivista, majd meglepődtek azon, hogy rájuk kapcsolták a villanyt és a fűtést.

Forrás: MTI; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)