Gondolták volna? – Ma 75 éves Hillary Clinton
Október 26-án lesz 75 éves Hillary Clinton korábbi amerikai first lady, demokrata párti szenátor, külügyminiszter, az első női elnökjelölt az Egyesült Államok történetében.
Hillary Diane Rodham néven született Chicagóban, középosztálybeli metodista családban. Apja hatására lelkes republikánus lett, középiskolásként részt vett Barry Goldwater elnökválasztási kampányában. A polgárjogi mozgalom és a vietnami háború elleni tüntetések hatására politikai nézetei fokozatosan megváltoztak, s mire 1973-ban a Yale Egyetemen megszerezte jogi diplomáját, gondolkodásában konzervatívnak, szívében liberálisnak, és a demokraták hívének vallotta magát. Gyakornokként részt vett a Watergate-botrány után Nixon elnök visszahívását előkészítő képviselőházi bizottság munkájában, alapossága, szorgalma, kiváló memóriája, szónoki tehetsége és politikai alkalmazkodóképessége miatt nagy jövőt jósoltak neki. Ő azonban - talán vallásos neveltetése miatt - a magánéletet helyezte előtérbe, 1975-ben feleségül ment Bill Clintonhoz, 1980-ban megszületett lányuk, Chelsea.
A demokrata párt színeiben politizáló férjét 1978-ban Arkansas állam kormányzójává választották. Az ambiciózus Hillary (aki férje 1982-es arkansasi választási kampányától használja a Hillary Clinton nevet) fényes jogi karriert futott be, a száz legbefolyásosabb amerikai ügyvéd között tartották számon, Jimmy Carter elnök 1978-ban az országos jogsegélyszolgálat elnökségébe nevezte ki. Országosan ismertté férje 1992-es elnökválasztási kampányában vált, s nem kis része volt a győzelemben. Hillary személyében új típusú first lady költözött a Fehér Házba, aki kijelentette: "nem óhajtom időmet keksz- és teapartikkal tölteni". Nagyszabású tervet dolgozott ki az egészségügyi biztosítási rendszer átalakítására, bár nem választott politikusként erre nem volt felhatalmazása, ráadásul a tervezet még a demokrata többségű kongresszus tetszését sem nyerte el. A Fehér Házban töltött nyolc éve alatt harcolt a gyermekek egészségügyi ellátásáért, a nők jogai melletti kiállása világszerte elismertté tette. Híres mondása szerint "a nők jogai emberi jogok, és az emberi jogok női jogok is", e témában írt könyve hosszú ideig szerepelt a The New York Times bestseller-listáján.
Többször került nehéz helyzetbe, neve felmerült az elnöki házaspár arkansasi éveire visszanyúló Whitewater ingatlanbotrány kapcsán. Férje nőügyei miatt is kínos pillanatokat kellett átélnie, a Monica Lewinsky-ügyben - amely miatt Bill Clinton ellen 1999-ben alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) indult - kiállt férje mellett.
Bill Clinton elnökségének utolsó évében, 2000-ben első first ladyként indult választott politikai tisztségért, s meg is választották New York állam szenátorának. 2001. januári 3-i eskütételekor először fordult elő az Egyesült Államok történetében, hogy egy házaspár egyszerre volt magas állami funkcióban, Clinton elnöki mandátuma ugyanis csak január 20-án járt le. A szenátus tagjaként 2003-ban megszavazta Irak invázióját, bár a konfliktus kezelésétől elhatárolódott, és idővel az amerikai csapatok visszahívására szólított fel. A szenátorként 2006-ban újraválasztott Hillary két évvel később elindult pártja elnökjelöltségéért, de a demokraták vezető politikusai Barack Obama mellé álltak. A választást megnyerő Obama kabinetjébe hívta Hillary Clintont is, aki első korábbi first ladyként lett kormánytag.
Az Egyesült Államok külügyminisztereként 112 külföldi útjával rekordot állított fel, de bírálatok szerint nem vált nagyformátumú, történelmi személyiséggé, nevéhez nem fűződik eredeti külpolitikai doktrína kidolgozása vagy az amerikai külpolitika reformja. 2012 végén vérrögöt fedeztek fel az agyában, de teljesen felépült.
Obama második kormányában már nem vállalta a külügyminiszteri tisztséget. 2015-ben nyomozás indult ellene, mert külügyminiszterként titkosított információkat is tartalmazó hivatalos levelezését - szabályellenesen - magánszerveren bonyolította. A következő évben a képviselőház vizsgálóbizottsága személyes felelősségét állapította meg a líbiai Bengáziban 2012-ben elkövetett, az amerikai nagykövet életét is követelő iszlamista terrorakció miatt, ezeket az ügyeket ellenfelei később fel-felhozták elnökjelölti kampányában. 2016-ban ismét megpályázta és ezúttal el is nyerte a demokraták elnökjelöltségét, ezzel ő lett az első női elnökjelölt, aki a két nagy politikai párt egyikének támogatását maga mögött tudhatta. Az elnökválasztáson országosan majdnem hárommillióval több szavazatot kapott, mint a republikánus párti Donald Trump, de az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt vetélytársa szerzett több elektori voksot. A vereség éjszakáján nem szólt híveihez, de később részben vállalta felelősségét a kudarcért, de pártja befolyásos politikusait is ostorozta. A politikától ezután lényegében visszavonult, New York államban, Chappaquában él férjével.
Az 1990-es évektől a figyelem középpontjában álló Hillary Clinton a Gallup közvélemény-kutatása szerint évekig a leginkább csodált nő volt Egyesült Államokban. Száznál több, egészen eltérő értékelést megfogalmazó könyvet és tanulmányt írtak róla, 2020-ban mutatták be a róla készült dokumentumfilm-sorozatot. Ő maga 1997-ben Grammy-díjat kapott a legjobb hangoskönyv kategóriában, több non-fiction könyv mellett három kötetben írta meg emlékiratait, s tavaly jelent meg Louise Penny kanadai írónővel közösen jegyzett politikai thrillerje State of Terror címmel.
Forrás/fotó: MTI
