Pesti Srácok

Novák: Magyarország feladata a felelősségvállalás, a diaszpórában élő magyaroké magyarságuk megőrzése

Novák: Magyarország feladata a felelősségvállalás, a diaszpórában élő magyaroké magyarságuk megőrzése

A diaszpórában élők és az anyaország összetartozása felelősség is mindkét fél számára – hangsúlyozta a köztársasági elnök helyi idő szerint vasárnap Torontóban, az Első Magyar Református Egyház új templomának és közösségi központjának megnyitóján.

Novák Katalin köldökzsinórhoz hasonlította a határon túl élő magyarok és az anyaország kapcsolatát, amely "lelki, szellemi és kulturális" értelemben fűzi a határon kívül élő magyarokat az anyaországhoz, ami akkor is megmarad, ha fizikai értelemben távol kerül egymástól a közösség és anyaország.

– fogalmazott az államfő. Kiemelte a nevében is így létező Köldökzsinór programot, amelynek lehetőségével már több mint 43 ezer, határon kívül született gyermek szülei éltek. Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a diaszpóraközösségek, valamint az anyaország közötti összetartozás feladatot is ró mindkét félre. Kifejtette, hogy az anyaország számára a feladatot a többi között az odafigyelés és felelősségviselés jelenti, amit az alaptörvény is kimond.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá a köztársasági elnök, aki köszönetet mondott a kanadai magyaroknak azért, hogy úgy élnek ott, hogy arra az anyaország és az az állam is büszke lehet, amelyben laknak. A kanadai magyar közösség tagjainak felelősségi körébe sorolta, hogy megőrizzék magyarságukat, nyelvüket, amire példa a most megnyílt Magyar Diaszpóra Missziós Központ. Novák Katalin a külföldi magyarok feladataként említette azt is, hogy felelősséget érezzenek a kárpát-medencei magyarok iránt. Akik rászorulnak - akár Magyarországon belül, akár az elszakított országrészekben -, várják a segítséget. Megjegyezte, hogy erre számtalan jó példa létezik, és kiemelte, hogy a kanadai magyarok az ukrajnai háború kitörését követően a kárpátaljai magyarok segítségére siettek.

A diaszpóraközponthoz kapcsolódó református templomot Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szentelte fel a reformáció emléknapjának előestéjén. Az egyházi vezető az ünnepi istentiszteleten arra a bátorságra hívta fel a hívek figyelmét, amely az újrakezdéshez szükséges. A Torontói Első Magyar Református Egyház gyülekezete 2019 januárjában költözött ki korábbi templomából, és most vehette birtokba az új templomot, amely egy épületben kapott helyet a diaszpóraközponttal, amelyben gyülekezeti termek, közösségi helyiségek is várják a gyülekezet, valamint a torontói magyar közösség tagjait. Vass Zoltán lelkipásztor a templom felszentelése után a közmédiának adott interjúban arra mutatott rá: rengeteg munka és támogatás kellett ahhoz, hogy a központ és a templom elkészülhessen. Hozzátette, nagy reménységük, hogy az új helyen sikerül egy kis magyar szigetet kialakítani. A Magyar Diaszpóra Missziós Központ és a templom kialakítását a magyar állam támogatta, ebben közreműködött a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.