Pesti Srácok

Újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

Újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

Szijjártó Péter a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít Budapest és Szöul között, amit a jövő nyáron heti háromra bővít. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a két főváros közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére; a magyar–dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására.

Szijjártó Péter beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget; a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt.

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának.

– jelentette ki. A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal, és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.