Pesti Srácok

Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok csak mímelik a kivonulást Herszonból

Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok csak mímelik a kivonulást Herszonból

Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában - jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.

A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat.

– fejtette ki Budanov. A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, azzal csak rövid időre - nagyjából két hétre - lassítanák le az ukrán erők ellentámadását. A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna. "A gát részben alá van aknázva, ez igaz" - erősítette meg Budanov, de hozzátette, hogy ez viszont még nem elegendő a gát teljes megsemmisítéséhez. Szerinte az oroszok a gát felrobbantásával többet veszítenek, mint amennyit nyernek.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg. A hírszerzési főnök kijelentette, biztos abban, hogy Oroszország nem tudja teljesen megfosztani az ukránokat a villanyáramtól és a fűtéstől. Szavai szerint "minden, amit Oroszország most tesz, terrorcselekmény", fő célja a pánik, a félelem és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság elhintése.

– magyarázta Budanov. Szerinte az oroszok nem érik el a céljukat, az ukrán szakemberek a megrongált infrastrukturális létesítményeket megjavítják, egyelőre "semmi kritikus" nem történt.

– szögezte le Budanov.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy eddig több mint 90 települést vettek vissza Herszon megyében az orosz ellenőrzés alól, a visszahódított területen legalább 12 ezren élnek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a Twitteren arról tájékoztatott, hogy telefonon beszélt Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. "Hivatalosan felkértem a NAÜ-t, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azokra az ukrajnai polgári helyszínekre, amelyeket az Oroszországi Föderáció hamisan piszkos bomba kifejlesztésének helyszíneként ír le. Grossi egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs mit titkolnia" - hangsúlyozta a miniszter. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által október 21-23. között végzett felmérés eredménye szerint az ukránok 86 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveres harcot folytatni kell, még akkor is, ha Oroszország nem hagyja abba az ukrán városok lövetését, és nem szabad áttérni a tárgyalásokra Moszkvával. A válaszadóknak mindössze 10 százaléka szerint kell tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal az ágyúzások mielőbbi befejezése érdekében, még akkor is, ha engedményeket kell tenni Moszkvának.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.