Pesti Srácok

Varga Judit: a magyarok történelmünk során megtanulták, hogy a szabadságot sosem adják ingyen

Varga Judit: a magyarok történelmünk során megtanulták, hogy a szabadságot sosem adják ingyen

A nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából a németországi Stuttgartban, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.

A miniszter a Baden-Württemberg tartományi fővárosban működő magyar főkonzulátus szervezésében tartott ünnepségen kiemelte, hogy a magyarországi forradalom, az azt megelőző 1953-as kelet-berlini munkásfelkelés, majd az 1968-as prágai tavasz, később pedig a Szolidaritás független lengyel szakszervezeti szövetség tiltakozó megmozdulásai mind-mind a kelet-közép-európai népek szabadságmozgalmának egy-egy állomását jelentették, amelyek elvezettek a berlini fal 1989-es leomlásához, majd rá egy évre a német újraegyesítéshez.

– húzta alá Varga Judit, hozzátéve, hogy "bár a forradalmat vérbe fojtották, nemzeti önbecsülésünket mégsem tudták megtörni". Mint mondta, a magyar nép 1956-ban "hatalmas erőt gyűjtött, és megrengette a kommunista hatalom tartópilléreit". A forradalom "valóban egy nép forradalma, a magyar nép forradalma volt", amelyben "ugyanazt akarta a bíboros és az esztergályos, az akadémikusok és a pesti srác", mert "mindenkit megérintett a szabadság érzete, amely áthatolt a nemzetrészeket elválasztó vasfüggönyön is".

PestiSracok facebook image

– emelte ki, rámutatva, hogy a szovjet tankok ugyan eltaposták a szabadságharcot, a forradalom mégis győzött, "csak éppen évtizedekkel később, 1989-ben, amikor a magyarok békés és alkotmányos forradalommal rázták le magukról a kommunizmus béklyóit".

– mondta Varga Judit a baden-württembergi tartományi kormány igazságügyi és migrációért felelős minisztere, Marion Gentges részvételével tartott megemlékezésen. Kiemelte, hogy a rendszerváltoztatás után a magyar–német kapcsolatok új lendületet vettek, és "a magyar kormány töretlen célja, hogy az eddig sikertörténetnek mondható magyar–német gazdasági együttműködés a jövőben ne csak fennmaradjon, hanem tovább is erősödjön".

– mondta Varga Judit.

Kiemelte: a békés évtizedek során "azt hittük, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő", de az élet bebizonyította, hogy "a háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált". Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban kijelentette, hogy "Magyarország elítéli az agressziót és minden nemzetközi fórumon kiáll Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért", ugyanakkor "elkötelezett a béke iránt: azonnali tűzszünetet és az azonnali béketárgyalásokat sürgetünk, hiszen a válságra csak a béke jelenti az egyetlen megoldást". Hozzátette: "elsősorban a magyar érdekeket nézzük, és – amellett, hogy mielőbbi békés rendezést sürgetünk – nem támogatunk olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Európának, és benne Magyarországnak, mint az agresszornak".

– húzta alá az igazságügyi miniszter.

– mondta Varga Judit Stuttgartban.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)