Pesti Srácok

A képviselőházi többség sem garantált a republikánusok számára

A képviselőházi többség sem garantált a republikánusok számára

Bár szép reményekkel indultak neki a félidős választásnak, nem sikerült hoznia a várt eredményt az amerikai Republikánus pártnak. A jelek szerint ugyanis nem csak a szenátusban nem sikerült többséget szerezniük, de a képviselőházi többséget is elveszíthetik. Hiába, egy mintademokráciában minden a késve érkező szavazatokon múlik.

Nem alakul jól a republikánusok számára a múlt kedden tartott amerikai félidős választások végjátéka. Az egyértelművé vált, hogy a demokraták nevadai szenátusi győzelmével a Szenátusban mindenképp megmarad a balliberális oldal többsége, mivel az ötven szenátori hellyel plusz Kamala Harris alelnök és egyben szenátusi elnök szavazatával az elmúlt két évhez hasonlóan meglesz a többségük – függetlenül attól, hogy a későbbi megismételt georgiai választáson a republikánus vagy demokrata jelölt nyer-e majd – emlékeztet a Mandiner.

A Politico viszont most már arról cikkezik, hogy e pillanatban már az sem teljesen biztos, hogy a republikánusok legalább a Kongresszus alsóháza, a Képviselőház többségét elnyerik-e a demokratáktól. Még 20 képviselői körzetben nincsenek végeredmények – ezek között dől el az, hogy végül melyik párté lesz a minimum 218 főt igénylő többség a Képviselőház uralásához. Jelenleg öt olyan körzet van, ahol a Politico szerint eredetileg teljesen kiegyenlített versengés volt várható a két párt között. A portál úgy számol hogy a demokratáknak mind az öt körzetet meg kellene most nyerniük, és az ezek közül egyébként demokraták felé hajló körzetekből háromban vezetnek is, és ezen kívül kellene még a republikánusok felé hajló körzetekben is nyerniük.

A Politico felhívja a figyelmet, hogy a még nem eldőlt körzetek közül több Kaliforniában található, ahol még sok szavazatot kell összeszámolni, s ahol a beérkező levélszavazatok már négy évvel ezelőtt is nagyot módosítottak a várható eredményen. A CNN szerint: Kaliforniában tíz választási körzet nyitott még, ahol keddig várják a beérkező levélszavazatokat, amiken legkésőbb a múlt keddi választási napon rányomott pecsétnek kell lennie, hogy számításba vegyék őket. A CNN azzal számol, hogy itt még hetekig fogják számolni a voksokat. A kormányzóválasztások is tartanak még izgalmakat: Arizonában még nem dőlt el, ki vezetheti az államot, ugyanakkor Katie Hobbs demokrata jelölt vezet a republikánus Kari Lake előtt – Lake korábban tévébemondóként szerzett hírnevet, s Donald Trump által kiemelten támogatott jelöltként indult a választáson.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke (Nancy Pelosi a képviselőház elnöke)

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)