A Székely Nemzeti Tanács a kisebbségi jogok romániai ellenőrzésére biztatja a schengeni térség tagállamait
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra kéri a schengeni térség tagállamainak külügyminisztériumait, hogy mielőtt Romániának felvételéről döntenének a schengeni térségbe, kérjenek tájékoztatást a romániai magyar egyházak és magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőitől az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok romániai helyzetéről.
Az SZNT kedden az MTI-hez is eljuttatott nyílt levélben szólította meg a schengeni övezet államainak külügyminisztériumait. A dokumentum szerint a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadja az egyes államok fenntartásait.
Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben
– áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban. Az SZNT megemlíti: a rendszerváltás után Románia aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, előkészítve ezzel csatlakozását az Európa Tanácshoz. Egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíti az Európa Tanács ajánlásait, ez a csatlakozás feltétele volt. Ígéretet tett arra, hogy a kommunista hatalom által önkényesen elkobzott egyházi iskolákat és egyházi javakat visszaszolgáltatja a romániai magyar egyházaknak. 1993. október 7-én megtörtént a csatlakozás, ám ezt követően Románia akkori államfője, Ion Iliescu kijelentette, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezőek Romániára nézve, majd az egyházi iskolák és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása is elakadt, sőt, a visszaszolgáltatott iskolák visszaállamosítása is elindult.
2007. január 1-jén Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, részben teljesítve a csatlakozási kritériumokat, és megígérve, hogy ezek teljesítését nem veszi le napirendről. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok között első helyen szerepel a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Románia ma sem tartja tiszteletben, és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait. A román kormányok ez esetben is azzal hárítják el a koppenhágai kritériumokat, hogy azok csak az uniós csatlakozás időszakában voltak érvényesek.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, de utolsó lehetőséget látunk arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását
– áll a dokumentumban. A kikényszerítendő ígéretek között az SZNT a magyar egyházak vagyonának feltétel nélküli és azonnali visszaszolgáltatását, a magyar egyházi oktatás helyreállítását, az Európa Tanács ajánlásainak feltétel nélküli és maradéktalan betartását, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája előírásainak maradéktalan és jóhiszemű tiszteletben tartását említette. Külön kitért az Európa Tanács 1201/1993-as számú ajánlására, amelynek a tizenegyedik pontja kimondja: "azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő, és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek". Az SZNT azt javasolta a schengeni övezet tagállamainak, hogy a döntés meghozatala előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit
