Pesti Srácok

Az EP jóváhagyta az Ukrajnának szánt hitelt

Az EP jóváhagyta az Ukrajnának szánt hitelt

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, csütörtökön jóváhagyta, hogy az EU tizennyolc milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A háború kezdete óta a tagállamok 19,7 milliárdnyi támogatást nyújtottak az országnak.

Óriási többséggel, ötszázhét igen, harmincnyolc nem és huszonhat tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén azt a javaslatot, hogy az EU tizennyolcmilliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A végső döntést ezt követően – várhatóan december 6-án – a tagállamok kormányait képviselő tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) a pénzügyi piacokon hitelhez jusson, és az így nyert pénzt 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.

Az összeg az EB javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A forrás az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott három–négy milliárd euró csaknem felét biztosítja 2023 folyamán.

A pénzt negyedévenként bocsátják Ukrajna rendelkezésére – de annak folyósítását feltételekhez kötik. Így Kijevnek meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. Az előírások között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása és az intézmények korszerűsítése is szerepel. A reformok alakulását az EB minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)