Pesti Srácok

Az EP jóváhagyta az Ukrajnának szánt hitelt

Az EP jóváhagyta az Ukrajnának szánt hitelt

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, csütörtökön jóváhagyta, hogy az EU tizennyolc milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A háború kezdete óta a tagállamok 19,7 milliárdnyi támogatást nyújtottak az országnak.

Óriási többséggel, ötszázhét igen, harmincnyolc nem és huszonhat tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén azt a javaslatot, hogy az EU tizennyolcmilliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A végső döntést ezt követően – várhatóan december 6-án – a tagállamok kormányait képviselő tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) a pénzügyi piacokon hitelhez jusson, és az így nyert pénzt 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.

Az összeg az EB javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A forrás az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott három–négy milliárd euró csaknem felét biztosítja 2023 folyamán.

A pénzt negyedévenként bocsátják Ukrajna rendelkezésére – de annak folyósítását feltételekhez kötik. Így Kijevnek meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. Az előírások között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása és az intézmények korszerűsítése is szerepel. A reformok alakulását az EB minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!