Orbán Viktor: a visegrádi négyeknek továbbra is van jövője
A kormányfő a felvidéki Kassán tartott V4-konferenciát követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a visegrádi négyeknek (V4) továbbra is van jövője.
Orbán Viktor a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnöki csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján kiemelte: közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme. Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés egy harmincéves sikertörténet, és azért jött létre, mert az volt a meggyőződésük az országoknak, hogy vannak közös érdekeik és számos közös álláspontjuk.
A kormányfő kifejtette: Magyarország speciális helyzetben van, mert ez az egyetlen ország Európában, amelynek egyszerre két migránsválsággal kell megküzdenie. Ebben az évben több mint egymillió ukrán menekült érkezett Magyarországra, és idén több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottak meg az ország déli határainál. A miniszterelnök azt is közölte, hogy miután Ukrajnában elhúzódó háborúra kell számítani, az onnan érkező migrációs nyomás a következő időszakban nőni fog, és fair igény a V4 részéről, hogy az EU is vállaljon ebből a teherből valamennyit. Arra is számítani kell, hogy a déli irányból jövő migrációs nyomás is nőni fog a következő időszakban, ezért tájékoztatta a kollégáit, hogy Szerbiával és Ausztriával létrehoztak egy új formációt, amelynek az a célja, hogy segítsék egymást a határvédelemben – mondta Orbán Viktor. Arról is beszámolt, hogy megkérte a kollégáit: fontolják meg, hogy hozzá tudnak-e járulni a szerb–osztrák–magyar határvédelmi együttműködéshez. Pozitív választ kapott, ezért a következő, Bécsben esedékes hármas találkozón azt javasolja a szerb elnöknek és az osztrák kancellárnak, hogy fogadják el azokat a felajánlásokat, amelyeket Csehország, Szlovákia és Lengyelország tett.
A miniszterelnök kitért rá: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni.
A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást
– fogalmazott. Kérdésre arról is beszélt, hogy a magyar parlamentnek van egy határozata, amelyben leírta, hogy milyen Európai Uniót szeretnének.
A háború elsöpörte, de volt egy vita Európa jövőjéről, és minden ország elmondta a maga véleményét, így Magyarország is
– idézte fel. Közölte: ezt egy parlamenti határozatban rögzítették, és abban az van, hogy "mi egy csökkentett hatáskörű", nem közvetlen választású, hanem nemzeti delegációk alapján működő Európai Parlamentet képzelünk el a jövőben.
Ez egy casus belli az Európai Parlament szemében, ezért arra nem számíthatunk, hogy onnan valaha is akár egyetlen jó szót fogunk kapni, hiszen megkérdőjeleztük az ott ülő képviselők állását
– mutatott rá. Orbán Viktor kijelentette: minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta. Kifejtette: 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal, "ők megmondták, hogy mit akarnak", aztán "ezeket konkretizáltuk, és ezeket végrehajtottuk". Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület.
Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk
– jelentette ki. Megjegyezte: azóta már van tizennyolcadik igény is, de arról is megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban lesz. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a V4 négy szuverén államot tartalmaz, és a katonai segítségnyújtásról mindenki maga dönt, ez szuverén állami hatáskör. Kiemelte: Ukrajna és Oroszország ügyében a stratégiai célokat illetően egyetértés van a V4-ben.
Magyarország is azt gondolja, hogy Oroszország nem jelenthet fenyegetést Európa biztonságára, és fontos, hogy mindig legyen a NATO-tagállamok és Oroszország között egy szuverén Ukrajna, amely meg tudja őrizni a területi integritását
– magyarázta. A kormányfő kitért arra is, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, erre a pénzt már el is különítette, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát. Kiemelte: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak.
Előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését, ez helyes és szükséges. Azt is jeleztük, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja
– tette hozzá. Hangsúlyozta: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt a pénzt oda fogják adni az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra pedig már felhatalmazták a külügyminisztert – közölte.
De mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább. Tehát mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogyha egyre több ügyben, egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát, meg a tagállamait a jövő felé
– fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta: ez rossz irány, "ezt mi sosem fogjuk támogatni", mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van szó.
A miniszterelnök egy vasárnapi futballmeccsen viselt sáljára vonatkozó kérdésre azt válaszolta: "take it easy!", a meccs az meccs, a politika pedig politika, és a kettőt nem kell összekeverni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
