Pesti Srácok

Uniós biztos: létfontosságú 18 milliárdot adni Ukrajnának

Uniós biztos: létfontosságú 18 milliárdot adni Ukrajnának

Létfontosságú, hogy az Ukrajnának nyújtandó mintegy 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot minél hamarább elfogadják az uniós tagállamok; ez nemcsak Ukrajna megsegítése, hanem az egész EU hitelessége szempontjából szükségszerű – jelentette ki Virginijus Sinkevičius uniós biztos szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos az Ukrajna hosszútávú finanszírozásról szóló parlamenti vitában elmondta: Oroszország a háború kezdete óta akkora károkat okozott Ukrajnában, hogy május végére az újjáépítés és a helyreállítás becsült költsége 349 milliárd dollárra rúgott. Felhívta a figyelmet: az ukrajnai pénzügyi szükségletek 2023-ban is akutak lesznek.

– tette hozzá. Mint mondta, decemberben további 500 millió eurót folyósít az EU Kijevnek, amint a hatóságok bizonyítják, hogy teljesítették a támogatáshoz szükséges, vállalt feltételeket a reformok megvalósításával kapcsolatban. Elmondása szerint eddig kielégítő előrelépés történt a reformok terén, a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a pénzeszközök felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát biztosítani hivatott jelentéstételi követelmények alapján Ukrajna arról számolt be, hogy a forrásokat megfelelően használták fel. A biztos szerint az uniós támogatás hatékonyan hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna korlátozza kormányzásának monetáris finanszírozását, a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását és az ukrán hivatalos nemzetközi tartalékállományok megőrzését, amely szeptember óta 25 milliárd dollár felett stabilizálódott. Sinkevičius kiemelte: az ukrán finanszírozási hiány 2023-ra vonatkozó becslései rendkívül bizonytalanok, havi 3–4 milliárd euró között mozog, a háború hosszától és az okozott károktól függően.

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság javaslata, amelynek célja, hogy 18 milliárd euróig terjedő, rendkívül kedvezményes hiteleket nyújtson Ukrajnának a következő évre, lehetővé teszi, hogy az ország a makrogazdasági stabilitás fennmaradjon és helyreállítsák az elpusztított infrastruktúrát. A biztos elmondta: a támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő hitelfelvételt javasolja. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit. Felhívta a figyelmet: az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó pénzügyi támogatás feltételekkel jár, amelyeket Ukrajnával egyetértési megállapodásban kell rögzíteni.

– tette hozzá.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában kiemelte:

Hozzátette: Magyarország 2020-ban kizárólag a mediterrán országok kérésére, precedenst nem teremtő, egyszeri és rendkívüli kivételként fogadott csak el közös hitelfelvételt.

– hangoztatta. A képviselő hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elítéli az orosz agressziót, kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett.

– szögezte le Deutsch Tamás.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.