Pesti Srácok

A németek rájöttek, hogy mégsem szeretik a bevándorlókat

A németek rájöttek, hogy mégsem szeretik a bevándorlókat

Hét év erőltetett migrációt követően a németek rájöttek, hogy nem kizárólag csillogó szemű agysebész kisgyerekek érkeznek a Közel-Keletről, sőt Németország csaknem fele szerint a bevándorlás negatív hatással van Németországra - derült ki a YouGov közvélemény-kutató intézet friss felméréséből, amelyet a dpa német hírügynökség felkérésére készített.

A megkérdezettek 47 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a bevándorlás elsősorban negatív befolyással van Németországra. A válaszadók mindössze 29 százaléka látta úgy, hogy a bevándorlásnak inkább pozitív hatásai vannak. A felmérés résztvevőinek negyede határozatlan volt a kérdésben, vagy megtagadta a válaszadást.

A megkérdezettek 44 százaléka gondolja azt, hogy a berlini kormánynak szigorítania kellene a bevándorlási feltételeket. A válaszadók húsz százaléka szerint könnyíteni kellene a követelményeket, 28 százaléka pedig fenntartaná a jelenlegi irányvonalat.

A német kormány migrációs és bevándorlási politikája a felmérés résztvevőinek 61 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz, 27 százalék szerint pedig jó vagy inkább jó.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.