A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei évek óta sürgették Kijevet, hogy rendezze az ukrajnai kisebbségek védelmét garantáló jogszabályt, tekintve, hogy a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, valamint az ukrán mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabály, közismertebb nevén a nyelvtörvény egyaránt csorbította az Ukrajnában élő kisebbségek jogait. Egyebek mellett a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény volt a fő oka annak is, hogy a magyar kormány eddig nem járult hozzá Ukrajna NATO-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november végén, a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóján úgy fogalmazott:
Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO–Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat.
Az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), változott-e a magyar álláspont az ügyben. Érdeklődésükre Paczolay Máté külügyi szóvivő tudatta: a hatályon kívül helyezést követően az ukrán parlament új törvényt fogadott el a kisebbségekre vonatkozóan, így gyakorlatilag csupán a törvény neve változott, annak tartalma lényegében nem.
A hatályos ukrán jogszabályok továbbra is hátrányosan érintik a kisebbségeket és fenntartják a kárpátaljai magyarok jogfosztottságát
– emelte ki a külügyi szóvivő. Paczolay Máté kitért arra is: a törvény továbbra sem biztosítja a nemzeti kisebbségek képviselői számára a politikai képviselethez való jogot, és nem rendelkezik a helyi politikában vagy közigazgatásban való képviselet lehetőségeiről.
Nem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását és ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, ahogy kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is
– húzta alá.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Kárpátalja.ma
