Pesti Srácok

Századvég: a döntő többség szerint igazságtalanul jár el az EB Magyarországgal szemben

Századvég: a döntő többség szerint igazságtalanul jár el az EB Magyarországgal szemben

A Századvég legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogyan viszonyul a magyar közvélemény az Európai Bizottság helyreállítási alappal kapcsolatos huzavonájához. A megkérdezettek döntő többsége szerint az Európai Bizottság igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben, és Brüsszel újabb és újabb feltételeket szab, ahelyett, hogy kifizetné a hazánknak járó pénzeket.

November 30-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy támogatja az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívására vonatkozó magyar terv elfogadását, amely 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A brüsszeli testület ugyanakkor a kohéziós források tekintetében fenntartotta további 7,5 milliárd euró (hozzávetőlegesen 3000 milliárd forint) zárolását, valamint a kifizetéseket 27 „szupermérföldkőhöz” kötötte.

A Századvég decemberi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a lakosság hogyan viszonyul a magyar kormány törekvéseihez az uniós források kifizetése érdekében, kitérve a Brüsszel által szabott újabb feltételek megítélésére. Magyarország teljesítette a kifizetéshez szükséges feltételeket Magyarország Kormánya hónapokon át tartó tárgyalássorozatot folytatott az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy hazánk hozzájuthasson a részére jogosan járó kohéziós forrásokhoz, illetve a helyreállítási alap összegeihez. A párbeszéd eredményeként Magyarország vállalta egy 17 pontból álló intézkedési csomag teljesítését, melynek elemeit az Országgyűlés az elmúlt hetekben törvénybe iktatta. A kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel 17 jogi, intézményes feltétel teljesítéséhez kötötte hazánk számára az uniós források kifizetését. Megállapítható továbbá, hogy a jelentős többség támogatja a kormányzat törekvéseit a szóban forgó források kifizetéséhez szükséges feltételek teljesítésével kapcsolatban.

A kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók 61 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarország kormánya igyekszik teljesíteni az Európai Bizottság feltételeit, hogy hazánk megkaphassa az uniós forrásokat. Méltánytalan hazánkkal szemben az Európai Bizottság Habár az említett intézkedéscsomag elemei tárgyalásos úton, Brüsszel jóváhagyásával kerültek kialakításra, és Magyarország a vállalásait hiánytalanul teljesítette, az Európai Bizottság – utólag – mégis további feltételeket szabott az uniós források kifizetéséhez. Didier Reynders uniós igazságügyi biztos azzal indokolta a testület döntését, hogy „Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén”.

PestiSracok facebook image

A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) hallott arról, hogy a brüsszeli testület mégsem elégszik meg a korábban általa szabott 17 feltétel teljesítésével, és – újabb feltételekkel előállva – továbbra sem fizet. A kutatóintézet szerint tehát kijelenthető, hogy a lakosság méltánytalannak ítéli Brüsszel lépését. A megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben az újabb feltételek megfogalmazásával.

Forrás: Századvég; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)