Pesti Srácok

A 2022-es katasztrófák ellenére is sikerült komoly eredményeket elérnie hazánknak

A 2022-es katasztrófák ellenére is sikerült komoly eredményeket elérnie hazánknak

Számos területen ért el hazánk gazdasági sikereket 2022-ben, de a háború és a szankciós politika kedvezőtlen hatásai az idei költségvetést is átírták. Szerencsére továbbra is van mire alapozni – írja a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet: Magyarország az utóbbi évek legnehezebb hónapjait hagyta maga mögött a 2022-es esztendővel.

– foglalja össze az idei évet a Magyar Nemzet. A lap kifejti, hogy amikor novemberben kiderültek a harmadik negyedéves gazdasági növekedési adatok, jól látszott, hogy Magyarország – Lengyelországgal együtt – annak ellenére is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe jutott, hogy a helyreállítási forrásokat még nem kapta meg. Hazánk akkor az ötödik lett az uniós rangsorban. A második negyedévben ennél is jobb helyet csíptünk meg, akkor a harmadik helyen futottunk be.

A cseppet sem kedvező körülmények ellenére tavaly folytatódott az adócsökkentés is. A kormány hatszázmilliárd forinttal mérsékelte a munkáltatói közterheket; ezzel Magyarország 2022-ben is megőrizhette az első helyét az uniós országok között, hazánk ugyanis 2021-ben is az első lett a tagállamok adócsökkentési sorában. Míg a legtöbb uniós országban növelték az elvonások mértékét, Magyarország a legnagyobb mértékben csökkentette 2021-ben. Az Eurostat jelentése szerint nálunk 34 százalékra javult a GDP-arányos adóterhelés 2021-ben, ezzel szemben az uniós átlag a 42 százalékot közelítette.

PestiSracok facebook image

A háború hatásai ellenére beruházások terén is növekedést tudtunk felmutatni, így például a második negyedévben 3500 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, amely 7,8 százalékos növekedést mutatott éves szinten. A hazai beruházási ráta a 28 százalékot közelítette akkor, ami az egyik legkedvezőbb volt az Európai Unióban.

A munkaerőpiacon is sikerült előrelépni. Júniusban a foglalkoztatottak száma rekordmagasra, 4 739 000 főre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a járvány előtti szint alá javult. A magyar munkanélküliségi arány ezzel az egyik legkedvezőbb lett az Európai Unióban.

Szintén kiemelkedő eredmény volt, hogy Magyarországon kapott legnagyobb szerepet az unióban a családok aránya az adósságfinanszírozásban. A pénzügyminiszter ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, miszerint hazánk stabilitását erősíti, hogy az államadósság negyedét ma már a magyar emberek tartják kézben; 2010-ben ez az arány csupán három százalék volt. Azaz a kamatjövedelem a családoknál marad, nem külföldiek jövedelmét növeli.

A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy a magyar minimálbér idei, 16 százalékos emelése az egyik legnagyobb a környezetünkben. Hozzánk hasonló megállapodás született Lengyelországban is, ahol januártól 16 százalékos emelésről döntöttek, míg Szlovákiában nyolc százalékkal emelték a legkisebb béreket. Észtországban, ahol tavaly a legnagyobb volt az éves infláció, 11 százalékkal növelték a minimálbért.

Sikerként könyvelhető el az is, hogy az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat szerint novemberben is a magyar lakossági végfogyasztói árak voltak a legalacsonyabbak szerte Európában. A mérleg másik serpenyőjében a magas infláció rontja az eredményeket, azon belül is az élelmiszerek drágulása. Ezt a kormány az egyes termékekre bevezetett árstoppal igyekszik ellensúlyozni.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!