Pesti Srácok

Az uniós belügyi biztos szerint elfogadhatatlan, hogy idegen államok akarnak beleszólni az uniós döntéshozatalba

Az uniós belügyi biztos szerint elfogadhatatlan, hogy idegen államok akarnak beleszólni az uniós döntéshozatalba

Minden európai uniós intézménynél növeli kell az átláthatóságot és a korrupcióellenes fellépést, decemberben ugyanis uniós tisztségviselők bűncselekménygyanús cselekedeteteket követtek el, ami a bizalom megszakadásához vezetett - jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Ylva Johansson az EP korrupcióról és a külföldi beavatkozással kapcsolatos vádakról szóló vitájában hangsúlyozta, hogy a legmagasabb szintű korrupcióellenes és az átláthatóságot növelő intézkedéseket kell meghozni minden uniós intézménynél.

-mondta.

PestiSracok facebook image

-emelte ki. Az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy "az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtése nem lesz elég": a jog teljes szigorával kell fellépni a korrupció ellen.

-közölte.

-fogalmazott. Ylva Johansson elfogadhatatlannak nevezte, hogy idegen államok próbálnak befolyást szerezni az uniós döntéshozatalba.

-mondta az uniós biztos, majd hozzátette: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megbeszéléseket folytat marokkói illetékesekkel a korrupciós ügy kivizsgálása és az érintettek kézre kerítése érdekében.

-szögezte le.

Eva Kailit, az Európai Parlament azóta leváltott alelnökét és további három gyanúsítottat december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!