Pesti Srácok

Ingyenesen hozzáférhető a Himnusz hangzó- és kottaanyaga

Ingyenesen hozzáférhető a Himnusz hangzó- és kottaanyaga

Ingyenesen, bárki által hozzáférhetővé vált a Himnusz hangzó- és kottaanyaga annak alkalmából, hogy Kölcsey Ferenc költeménye, amelyet később Erkel Ferenc zenésített meg, 200 éve született. Somogyvári Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel Ferenc szépunokája, Tóth László, az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke és Batta András Széchenyi- és Erkel-díjas zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora az alkalomból felhívást tett közzé, amelynek lényege, hogy a Himnusz oldalán (magyarhimnusz.hu) elérhető hangzó- és kottaanyag segítségével mindazon szervezetek, intézmények, állami- és önkormányzati szervek, magyar külképviseletek, sportszövetségek, amelyeknek feladata az autentikus magyar Himnusz megszólaltatása, eredeti formájában tegyék elérhetővé platformjaikon Erkel művét - közölte Somogyvári Ákos, az aláírók egyike az MTI-vel.

Mint fogalmaztak, a magyar Himnusz története keletkezése óta folyamatosan íródik, viszont a hozzá fűződő érzelmi viszonyulás nem változik.

- olvasható a felhívásban. A dokumentum kitér arra, hogy a művet Dohnányi Ernő hangszerelte át, ezzel egyben meg is változtatta Erkel zenéjének karakterét, sőt eltávolodott Kölcsey himnikus magányától is.

PestiSracok facebook image

A felhívás megfogalmazói felhívták a figyelmet arra, hogy ebben a szellemben hangzott el az utóbbi húsz évben többször hangversenyen és hangfelvételen Erkel Hymnusza. 2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére elkészült a nemzetközi versenysport időkeretében is helytálló, ugyanakkor autentikus zenekari változat a MÁV Szimfonikus Zenekarral, majd 2020-ban a mindenki számára énekelhető Himnusz felvétele a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Magyar Állami Operaház Énekkarának előadásában.

A Himnusz komponistája: ERKEL FERENC 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.

- áll a szövegben.

A mű hangzó- és kottaanyaga most minőségi, jogtiszta formában érhető el és tölthető le a https://www.magyarhimnusz.hu-ról. A felhívást mások mellett a Magyar Olimpiai Bizottsághoz és a Magyar Művészeti Akadémiához is eljuttatták.

Forrás: MTI és magyarhimnusz.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.