Pesti Srácok

Meghaladta a kétmilliárd forintot az Avatar: A víz útja című film magyarországi jegybevétele

Meghaladta a kétmilliárd forintot az Avatar: A víz útja című film magyarországi jegybevétele

Meghaladta a kétmilliárd forintot és ezzel újabb mérföldkövet ért el az Avatar: A víz útja című sci-fi magyarországi jegybevétele; James Cameron alkotását szerdáig 895 ezren látták a magyar mozikban – közölte a filmet forgalmazó Fórum Hungary csütörtökön az MTI-vel.

Az Avatar: A víz útja január közepén 1 milliárd 855 millió forinttal már minden idők legnagyobb bevételt hozó filmje lett Magyarországon, megelőzve ezzel a 2009-es Avatart és a 2015-ben bemutatott Star Wars: Az ébredő erőt a magyarországi jegybevételi toplistán. A fikciós Pandora bolygón játszódó folytatás 13 évvel az Avatar után, december végén debütált a mozikban, és világszerte sikert aratott. A négy Oscar-díjra jelölt alkotás nemrég meghaladta a kétmilliárd dolláros globális bevételt is, vasárnap 2,024 milliárd dolláros (731 milliárd forintos) jegybevételnél tartott a Disney vállalat becslései szerint. Ebből durván 1,4 milliárd dollár (506 milliárd forint) a nemzetközi piacon folyt be a mozikasszákba.

Az Avatar harmadik része 2024 decemberében kerül a mozikba. A negyedik epizód 2026 decemberében, az ötödik pedig 2028 decemberében várható. Az Avatar 2009-ben nagy szenzációt keltett és minden idők legnagyobb bevételét érte el 2,9 milliárd dolláros (1048 milliárd forintos) jegyeladásával. Mint a Fórum Hungary közleményében felidézik, Magyarországon az Avatar volt az első film, amelynek jegybevétele átlépte az egymilliárd forintot. Az "Avatar: A víz útja" tíz évvel később folytatja a film hőseinek életét. A szereposztásban Sam Worthington és Zoe Saldana is visszatér. A filmtörténet hat legnagyobb bevételű filmjéből hármat James Cameron rendezett: a két Avatart és az 1997-ben bemutatott Titanicot.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.