Pesti Srácok

Németországnak 175 milliárd euró kárt okoz a háború idén

Németországnak 175 milliárd euró kárt okoz a háború idén

A német gazdaságnak 175 milliárd euró kárt okoz Oroszország Ukrajna elleni háborúja az idén az ország egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézete, a kölni IW hétfőn ismertetett számításai szerint.

A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő

175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.

Ez azt jelenti, hogy a háború lakosonként 2000 euró "jóléti veszteséggel" jár Németországban 2023-ban - írták. Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, "szűk ellátási keresztmetszetek" sincsenek. Kiemelték, hogy

PestiSracok facebook image

Az IW szakértői hozzátették, hogy a német gazdaság továbbra is "válságüzemmódban" működik. Ennek a működésmódnak három fő jellemzőjét lehet azonosítani. Először is magasak a költségek, és nemcsak az energia drága, hanem az alapanyagok, nyersanyagok is, ami veszélyezteti a versenyképességet. A második fontos tényező, hogy a vállalatok nem tudják a költségnövekedést teljes egészében áthárítani a vásárlókra, vagyis szűkül a mozgásterük, ami visszavetheti a beruházásokat. A harmadik jellemző, hogy a válságos helyzet a vásárlókat is igen megterheli, így a háztartások kevesebbet költenek és elhalasztják a nagyobb beszerzéseket, például nem vásárolnak új autót, ha nem feltétlenül szükséges. Mindennek hatására a német gazdaság helyzete

- idézték a közleményben Michael Grömlinget, az IW kutatóját.

Forrás: MTI Fotó: MTI/EPA/DDP pool

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.