Pesti Srácok

Putyin indítványozta az ET alapokmánya hatályának megszüntetését Oroszországban

Putyin indítványozta az ET alapokmánya hatályának megszüntetését Oroszországban

Törvényjavaslatban kezdeményezte kedden Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament alsóházánál az Oroszország és az Európa Tanács (ET) közötti nemzetközi megállapodások, köztük az ET alapokmánya, valamint a terrorizmus visszaszorításáról és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmények felmondását.

Az törvényjavaslat szerint az orosz ET-tagság 2022. március 16-i megszűnésével összefüggésben Oroszország vonatkozásában hatályát veszti az Európa Tanács 1949. május 5-i alapokmánya, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-i egyezmény és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1977. január 27-i európai egyezmény is. Az elnöki kezdeményezés összesen 21 dokumentum felmondását javasolja. Közéjük tartozik a helyi önkormányzatok 1985. október 15-i európai chartája és az 1996. május 3-i (felülvizsgált) európai szociális charta is. Megszűnik a tervek szerint több jegyzőkönyv oroszországi hatálya is.

Vlagyimir Putyin korábban Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettest nevezte ki hivatalos képviselőjének annak parlamenti mérlegelésével kapcsolatban, hogy Moszkva felmondja-e az Európa Tanács Oroszországgal kapcsolatos nemzetközi szerződéseit. Oroszországnak az ET-ből 2022 márciusában történt kilépése nyomán a külügyminisztérium közölte, hogy

PestiSracok facebook image

Az Európa Tanács az ukrajnai háború elindítását követően, 2022. február 25-én felfüggesztette Oroszország 1996. február 28-tól érvényes tagságát a szervezetben. Oroszország szeptember 16. óta nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kilépett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15. után hozott ítéleteit.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.