A magyar sajtószabadságért aggódó Európai Bizottság kikutatta: Nyugat-Európában sokkal rosszabb helyzetben van a média
Az Európai Bizottság kikutatta, hogy valójában nem Magyarországgal, hanem szinte bármelyik másik tagállammal kellene foglalkoznia, ha a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályainak szeretne hangot adni. A European Centre for Press and Media Freedom (ECPMF) nevű civilszervezet a bizottság megbízásából mérte fel, hányszor érte atrocitás vagy hátrányos megkülönböztetés az egyes tagállamokban a média képviselőit, és kiderült, hogy Magyarországon európai viszonylatban is szabadon dolgozhatnak a média képviselői.
A 2022-es évre vonatkozóan is elkészült a Media Freedom Rapid Response (MFRR) jelentése, amely az Európai Unió tagállamaiban, valamint a tagjelölt országokban előforduló, a sajtó- és médiaszabadság megsértésére irányuló eseteket gyűjti össze – olvasható a Transzparens Újságírásért Alapítvány legfrissebb publikációjában. A jelentést, amelyet a European Centre for Press and Media Freedom (ECPMF) nevű civilszervezet készített, az Európai Bizottság finanszírozta, megállapításairól mégsem számoltak be széles körben hazánkban.
Nem véletlen, hogy a mainstream média nem visszhangos a jelentés hírétől, hiszen az adatokból kiderül, hogy Magyarország kapcsán összesen 11 olyan esetet regisztráltak, amely a szervezet szerint sértette valamilyen módon a sajtószabadságot. Ezek közé sorolják például azt, hogy a magyar adóhatóság költségvetési csalás gyanúja miatt vizsgálatot indított Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben, de azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elsőre nem újította meg a Tilos Rádió frekvenciaengedélyét (egy új eljárás keretében aztán megkapta). A beszámoló ugyanakkor megállapítja, hogy fizikai fenyegetésnek viszonylag ritkán vannak kitéve a magyar médiamunkások. Mindössze két olyan esetről számolnak be hazánk kapcsán, amikor fizikai atrocitás ért újságírókat: ebből az egyik, az őszi tüntetések során történt, amikor a Hír TV egyik munkatársát, Móna Márkot egy demonstráló lelökte egy emelvényről.
A beszámoló Nyugat-Európáról ugyanakkor lesújtó képet fest: Németországban 87, míg Franciaországban 51 olyan esetet regisztráltak, amikor valamilyen módon sérült a sajtó- és médiaszabadság – írja elemzésében az Alapítvány. Németországban számtalan alkalommal ért fizikai erőszak újságírókat munkavégzés közben. Hol a rendőrség, hol pedig egyes tüntetések résztvevői bántalmazták a sajtó munkatársait, de volt olyan eset is, amikor követ dobtak rájuk, vagy éppen fegyverrel támadtak rá egy rádió irodaházára. Németország esetében ráadásul rendszeres az újságírók fenyegetése, zaklatása is a jelentés szerint. Franciaországban szintén elterjedt az újságírók elleni fizikai és verbális erőszak, fenyegetés. Ráadásul itt is volt fegyveres támadás a sajtó ellen: egy alkalommal például a francia közszolgálati televízió székházára nyitottak tüzet ismeretlenek a tavalyi évben. A jelentésben továbbá olyan esetet is regisztráltak, amikor rendőrök távolítottak el újságírókat Emmanuel Macron egy kampányeseményéről, mert korábban az elnök kampánycsapata megtagadta az akkreditációjukat, mégis megpróbáltak tudósítani a rendezvényről.
A European Centre for Press and Media Freedom (ECPMF) által készített európai jelentésből tehát kiolvasható, hogy Németországban és Franciaországban sokkal több alkalommal éri támadás a sajtószabadságot, mint Magyarországon, mégis leginkább hazánkkal kapcsolatban zajlanak éles viták a nemzetközi porondon a médiahelyzet kapcsán. A teljes elemzés ITT olvasható.
Forrás: Transzparens Újságírásért Alapítvány; Fotó: MTI
