Pesti Srácok

Még az idén felállítják Szent László király lovas szobrát Nagyváradon

Még az idén felállítják Szent László király lovas szobrát Nagyváradon

Felállítják idén Szent László király lovas szobrát a nagyváradi várban, a talapzat építési munkálatai márciusban kezdődnek - írta szerdán a Bihon.ro.

A nagyváradi hírportál szerint az évek óta tervezett szoborállítással kapcsolatos bejelentés a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány keddi évértékelő sajtótájékoztatóján hangzott el. Angela Lupsea, a nagyváradi emlékművek karbantartásával is foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a talapzat építését a Constructorul Salard cég végzi, a munka áfa nélkül 347 731 lejbe (27,7 millió forint) kerül. A talapzat nyárra elkészül, a szoborállítás időpontját később jelentik be. Erről a műalkotás megrendelőjeként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a talapzat megépítését vállaló nagyváradi polgármesteri hivatal dönt.

-írta a hírportál. Hozzátette: a műalkotás már elkészült és a bukaresti művelődési minisztérium engedélye is megvan a felállításához. A partiumi város alapítójaként tisztelt Szent László király lovas szobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködése nyomán állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester. Már tavaly fel szerették volna avatni, de nem érkeztek meg időben a szükséges engedélyek. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott: a szoborállítással "történelmi igazságot tesznek" a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák.

PestiSracok facebook image

-mondta. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék. Felidézte: a szoborállítás ötlete 2017-ben, Szent László szentté avatásának 825. évfordulóján született. Az 5,3 méter magas szobor Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban.

A lovagkirály szobrát a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elutasította a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín, ahol I. László királynak (1077-1095) egykor két szobra is állt, a 14. századi álló szobor és egy később elpusztított lovas szobor, a híres kolozsvári Márton és György mesterek munkája. Az európai forrásokból restaurált vár a város fontos műemléke. Szent László király itt építtette meg az első váradi székesegyházat, mely temetkezőhelyéül is szolgált, és kultusza hatására utána több magyar uralkodót és hitveseiket is ide temették.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)