„Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!” – Winston Churchill gondolata ma is aktuális lenne?

Forró drót 2023. február 17. 16:44

Áder János köztársasági elnök április 29-én a Sándor-palotában fogadta és bízta meg Orbán Viktort a kormányalakítással. Míg 2020-tól 2022 elejéig a kormányzás fókuszában a járványkezelés és annak gazdasági következményei voltak, az Oroszország által február 24-én Ukrajna ellen indított „különleges katonai hadművelet” új helyzetet és kihívásokat teremtett.

Az államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kijelentette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk: háború van, és ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, egy komoly energiaválság jelei mutatkoznak, gyötrelmek előtt állnak az európai gazdaságok.

Április 3-án az emberek egy világos döntést hoztak arról, hogy elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot, vagyis ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy az elért eredményeit Magyarország megőrizhesse.

– mondta Orbán Viktor.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök évértékelõ beszédet tart a Várkert Bazárban 2022. február 12-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Veszélyek kora, háborús évtized

A háború előszele a 2022-es februári évértékelő beszédéből is érezhető volt, napokkal az orosz katonai támadás előtt feltette a kérdést, lesz-e háború, majd arra figyelmeztetett, hogy „a helyzet komor és törékeny”. Már akkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekei világosak, el kell kerülni a háborút.

Miniszterelnöki eskütételét követően – a háború kitörése után –, május 16-i parlamenti beszédében kijelentette, hogy a veszélyek korába léptünk.

Minden, ami 2020 óta történt, és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat, illetve egy rugóra jár. Európa, a nyugati ember, benne és vele Magyarország, mi, magyar emberek a veszélyek korába léptünk. Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz. Az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott.

– fogalmazott Orbán Viktor, majd felsorolta a kihívásokat:

a háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő;
az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát;
mindezek elhozzák a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában;
kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet;
a gazdag országok felé tektonikus erővel felerősödik a migráció.

Mindennek tetejébe egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén. Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt.

– tette hozzá Orbán Viktor.

Az új kormány május 24-én alakult meg, a minisztereit bemutató parlamenti beszédében a miniszterelnök a kihívásokról úgy fogalmazott:

Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát. Vagyis most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, amely egyesíti az országot, és amely kellő erőt mutat. A veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait: megőrizni, sőt megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi-kulturális biztonságát. Támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot. Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelemmel kértem föl a közös munkára.

Ambíciók és stratégia

Szokásos évi tusványosi beszédében Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a „paraván mögé” is kell nézni, mert a gender és a migráció kérdésein fordulhat meg a jövő.

<…> ne tévesszük, el, ne engedjük magunkat megtéveszteni, háború van, energiaválság, gazdasági válság meg háborús infláció, és mindez paravánt húz a szemünk elé, paravánt húz közénk és a gender, illetve a migráció kérdése közé. De valójában ezeken a kérdéseken fordul meg a jövő. Ez a nagy történelmi csata, amit vívunk: demográfia, migráció, gender. És a bal-jobb harcnak is pontosan ez a tétje.

– fejtette ki a miniszterelnök.

Tusványosi beszéde végén azt mondta, hogy Magyarországnak közösségi, nemzeti és európai ambíciói vannak, ezeket pedig úgy tudjuk a következő nehéz időszakban megőrizni, ha együtt maradunk.

Együtt kell maradni az anyaországnak, és együtt kell maradni Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében. És ez az ambíció, kedves Barátaim, ez fűt bennünket, ez hajt bennünket, ez a mi üzemanyagunk. Az a megfontolás, hogy mi mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk, hogy mindig többet vettek el tőlünk, mint amit nekünk adtak, hogy nekünk rendezetlen számláink vannak, hogy mi jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk, és ahogy élünk, és az a tény, hogy a világ nekünk tartozik, és ezt a tartozást be akarjuk és be is fogjuk vasalni. Ez a legerősebb ambíciónk.

– emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök ambiciózus stratégiát vázolt fel a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. Az esemény zárt körű volt, de Orbán Balázs politikai igazgató összefoglalta az elhangzottakat, és a Mandineren megjelent cikkében kifejtette, hogy a következő évtized megnyeréséhez milyen stratégiára van szükség.

A politikai igazgató azt írta: az országra váró legnagyobb kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el. Azt is leszögezte: Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, ki kell maradni a blokkosodásból.

Szelep és fegyver

Kovács János politikai elemző szerint már az új kormányzati struktúra formálódása során látszott, hogy egy gazdaság- és diplomáciafókuszú válságkormányzás következik 2022 májusától, vagyis a kormánynak egyszerre kell majd helytállnia a pénzügyi, reálgazdasági folyamatok kezelése, valamint az egyre intenzívebbé váló, európai, illetve transzatlanti politikai viták terén.

Bár a válságok, komoly gazdasági sokkhatások hosszabb távon általában rendkívül kedvezőtlen politikai légkört teremtenek a regnáló kormányzatok számára, mégis azt láthatjuk, hogy az Orbán-kormányok már jó ideje menedzselik a különböző válságokat, sőt gyakran politikailag profitálnak is belőlük. Legyen szó a 2010-es gazdasági válságkezelésről és a vörösiszap-katasztrófáról, a 2015-ös migrációs krízisről, a 2020-ban begyűrűző koronavírus-válságról vagy az orosz–ukrán háború eddigi hatásairól, sikerült a választói elégedetlenséget féken tartaniuk, miközben a kormányzati kommunikáció nem mulaszt el rámutatni a válságok külső okaira, okozóira. Ez egyszerre szelep és politikai fegyver

– fejtette ki Az elemző szemével blog és Facebook-oldal szerzője az Indexnek.

Megnyerni a válságot

Winston Churchillnek tulajdonítják a mondást: „Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!” A recept ismert: helyes kommunikációs stratégiával és időben meghozott döntésekkel komoly politikai tőke alapozható meg a válságkezelés későbbi szakaszaira, ami kitarthat egészen a konszolidációig.

Az elemző azonban úgy véli, a helyzet most annyiban mégis más, hogy egy rendkívül összetett válságot kell kezelni, amelyben egyszerre robbannak „a korábban beásott, élesített aknák”, különös tekintettel a gazdaság sérülékenységére, az Európai Bizottsággal való küzdelmekre, a visegrádi együttműködés (V4) „szétfejlődésére”, valamint a szomszédban zajló háború közvetlen hatásaira.

A miniszterelnök nem véletlenül beszél a válságok koráról, kondicionálja a szavazóit az egyéni áldozatvállalást is megkövetelő, küzdelmes időszakra, amelyben nyilvánvalóan felerősödnek a szociális feszültségek is. Orbán Viktortól nem áll távol a háborús miniszterelnök szerepfelfogása, aki erőt, fegyelmezettséget, autoritást sugároz, és bár a politikájának vezérfonalát sokan bírálják, a hazai ellenzék valódi vezérszerepek híján nem tud embert állítani a gátra, alternatív víziót kínálni.

– fogalmazott Kovács János.

Az elemző hozzátette, hogy a kormányzati ambíciók érzékelhetően nem állnak meg a válságkezelésnél, hiszen a kormányfő nemcsak túlélni, hanem megnyerni is akarja a válságot: Magyarországot a fejlettebb EU-tagállamok közé emelni, sőt regionális középhatalommá tenni. Ennek első lépése volna, hogy a kicsi, nyitott, energiaexport-függő magyar gazdaság még az európai stagfláció, illetve recesszió idején is képes legyen növekedni, tehát „kanyarban előzni”, megerősödve kijönni a válságból.

Az energiaárak alakulása, az inflációs nyomás, a további leminősítések veszélye komoly próbatétel elé állítják a gazdasági kormányzatot. Ennek a bizonytalanságnak a hosszú távú kezelése ma a legnagyobb kihívás a kormány számára.

– mutatott rá Kovács János.

Úgy látja, mivel egy külpolitika-fókuszú időszakban vagyunk, a válság eredete is külső, így még inkább felértékelődnek az európai politikai viták, ezúttal nagyon komoly reálpolitikai tartalommal, „még ha az uniós intézmények gondoskodnak is arról”, hogy ideológiai, kultúrharcos témáknak se legyen híján a kormány.

Noha Orbán Viktor más utat járna, Magyarország az euroatlanti integráció részeként nem tud kimaradni a blokkosodásból, mert az EU- és NATO-tagok többsége nem fékezi, hanem katalizálja ezt a folyamatot válaszul az orosz fenyegetésre.

– hívta fel a figyelmet az elemző. Az uniós szankciós csomagok elfogadása során a magyar nemzetgazdaság érdekeinek megfelelő kivételek, derogációk érvényesítése csak részben oldanak ezen a helyzeten.

Holtpontra jutott törekvések

Kovács János szerint a magyar diplomáciának erős missziós tevékenységet kell folytatnia ahhoz, hogy egyszerre nyitva tartsa a párbeszéd csatornáit, a „szankciós rezsimből” adódóan alternatív piacokat keressen, egyúttal a szövetségeseit is meggyőzze arról, hogy különutas politikája valójában az összeurópai érdekeket szolgálja. Utóbbit az angolszász hatalmak mellett főként az északi, baltikumi és a lengyel politika látja másként, de Orbán Viktornak a fegyverszállításokról és a szankciókról szóló álláspontját Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sem osztja, ahogy a visegrádi partnerei sem.

A befagyasztott uniós források, programok ügye a jogállamisági feltételekkel a legfőbb külpolitikai, Európa-politikai kihívások egyike, ami ráadásul erősen kihat a forintárfolyam mozgására is, csakúgy, mint a magyar gazdaság válságálló képességére.

Az elemző lapunknak azt mondta: ebben a taktikai manőverezésben a magyar fél távolabbra sodródott a „lengyel vezérhajótól”, ugyan a kormánynak továbbra is vannak szövetségesei, az unión belüli pólusképzési törekvések egyelőre holtpontra jutottak. Ezen a kormány távlatilag a Nyugat-Balkán mihamarabbi integrációjával igyekezne segíteni.

Jelentős kihívás a Visegrádi Együttműködés működőképesen tartása, főként a lengyel választások közeledtével és az új cseh államfő megválasztását követően. Ebben Novák Katalin köztársasági elnök is komoly szerepet vihet, aki a kormány álláspontjához képest – azzal egyébként nem szembemenve – érzékelhetően más hangsúlyokkal, mondjuk ki, atlantistábban kommunikál.

– vélekedett Kovács János.

Belpolitikai téren főként a diák- és tanártüntetések mutattak rá az elemző szerint a bérpolitika és az oktatási szakpolitika kudarcaira, még ha ezek a megmozdulások csakhamar kormányellenes színezetet is kaptak. A leginkább azonban a benzinárstop és a rezsicsökkentés megőrzése körüli dilemmák izzaszthatták meg a kormányzati döntéshozókat – jegyezte meg Kovács János, hiszen az elszálló árak és a korábbi ígéretek mellett a kormánynak figyelemmel kellett lennie a költségvetés teherviselő képességére és a forintárfolyam miatt a pénzpiaci szereplők elvárásaira is.

Az elemző a kormány eddigi kihívásai közé sorolta még a modellváltó egyetemeknek az Erasmus+- és a Horizont-programokból való kizárását, amely végül a kormányzat meghátrálásához vezetett. A következő időszakról azt mondta: a recesszióval és a megugró munkanélküliség elkerülésével kell foglalkozni a kormánynak. Továbbá a háborúval kapcsolatban a „békepárti” narratíva megvédése összeurópai szinten és a V4-en belül szintén egy fontos kihívás lesz.

Forrás: Index.hu/ képek: MTI