Pesti Srácok

Nézőpont: Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

Nézőpont: Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

A magyarok négyötöde (80 százaléka), de még a baloldali választók közel kétharmada (62 százaléka) szerint is hozzá kellene járulnia az Európai Uniónak a határvédelem költségeihez – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről csütörtökön tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták, hogy a kérdés megítélésében a fiatalok és a budapestiek közel háromnegyede (73, illetve 71 százaléka) is a kormány álláspontját osztja.

– olvasható a kommünikében. Egyúttal felidézték, hogy 2015-től mostanáig a magyar (és egyben az uniós) határvédelem költsége meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyhez eddig az EU nem nyújtott "érdemi pénzügyi segítséget". Mint jelezték, az intézet arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyarok, kinek kellene a határkerítés költségeit megtéríteni. Az eredményekről úgy fogalmaztak: "nemzeti egyetértés" (80 százalék) mutatkozik abban, hogy az EU-nak is finanszíroznia kellene a magyar határvédelem költségeit.

PestiSracok facebook image

– sorolták, arra is kitérve, hogy nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lennének többségben azok, akik Brüsszelt is bevonnák a határvédelem finanszírozásába, azaz teljes társadalmi igény mutatkozik a határvédelmi költségek uniós támogatására. Mint hozzátették, a politikai megosztottság sem befolyásolja alapvetően a kérdés megítélését: a kormánypártok szavazóinak szinte teljes egésze (96 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak anyagilag is támogatnia kellene a magyar határvédelmi törekvéseket, de még a baloldali szavazók közel kétharmada (62 százalék) is a kormány oldalán áll ebben a kérdésben. Még a kormánnyal szemben általában kritikusabb választói közegben sincs véleménykülönbség: a fiatalok 73 százaléka, a budapestiek 71 százaléka várná el, hogy az unió finanszírozza megfelelően a külső határok fizikai védelmét – ismertette a közlemény.

Az intézet tájékoztatása szerint a közvélemény-kutatás február 6. és 8. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.