Pesti Srácok

Nézőpont: Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

Nézőpont: Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

A magyarok négyötöde (80 százaléka), de még a baloldali választók közel kétharmada (62 százaléka) szerint is hozzá kellene járulnia az Európai Uniónak a határvédelem költségeihez – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről csütörtökön tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták, hogy a kérdés megítélésében a fiatalok és a budapestiek közel háromnegyede (73, illetve 71 százaléka) is a kormány álláspontját osztja.

– olvasható a kommünikében. Egyúttal felidézték, hogy 2015-től mostanáig a magyar (és egyben az uniós) határvédelem költsége meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyhez eddig az EU nem nyújtott "érdemi pénzügyi segítséget". Mint jelezték, az intézet arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyarok, kinek kellene a határkerítés költségeit megtéríteni. Az eredményekről úgy fogalmaztak: "nemzeti egyetértés" (80 százalék) mutatkozik abban, hogy az EU-nak is finanszíroznia kellene a magyar határvédelem költségeit.

PestiSracok facebook image

– sorolták, arra is kitérve, hogy nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lennének többségben azok, akik Brüsszelt is bevonnák a határvédelem finanszírozásába, azaz teljes társadalmi igény mutatkozik a határvédelmi költségek uniós támogatására. Mint hozzátették, a politikai megosztottság sem befolyásolja alapvetően a kérdés megítélését: a kormánypártok szavazóinak szinte teljes egésze (96 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak anyagilag is támogatnia kellene a magyar határvédelmi törekvéseket, de még a baloldali szavazók közel kétharmada (62 százalék) is a kormány oldalán áll ebben a kérdésben. Még a kormánnyal szemben általában kritikusabb választói közegben sincs véleménykülönbség: a fiatalok 73 százaléka, a budapestiek 71 százaléka várná el, hogy az unió finanszírozza megfelelően a külső határok fizikai védelmét – ismertette a közlemény.

Az intézet tájékoztatása szerint a közvélemény-kutatás február 6. és 8. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.