Pesti Srácok

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a haza igényli, hogy szükség esetén meg is védjük

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a haza igényli, hogy szükség esetén meg is védjük

A haza igényli, hogy szükség esetén kiálljunk mellette és meg is védjük – mondta a honvédelmi miniszter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akit a Magyar Honvédség toborzókampányáról kérdeztek, kiemelte: ugyan a hadsereg folyamatosan várja az érdeklődőket, de most azért indítottak egyéves országos kampányt, hogy ne csak a már a honvédség iránt érdeklődőket érjék el.

A fiatalokat a hadseregbe hívják, szövetségbe, a magyar társadalmat pedig egyfajta párbeszédre arról, hogy a haza védelme miért fontos. Azt is be akarják mutatni, hogy a magyar haderő mennyit fejlődött az utóbbi években. A miniszter szerint a honvédségnek olyan fiatalokra van szüksége, akiknek jó az erőnlétük, nyelveket beszélnek, elszántak a haza védelme ügyében, és részt akarnak venni az élményben, amelyet az ehhez a közösséghez tartozás jelent. Hangsúlyozta: minden szakma képviselői megtalálhatják a helyüket a hadseregben, ráadásul többfajta módon lehet csatlakozni, hivatásosként, akár egy egész életen át vagy a tartalékos rendszerben, alkalmanként szolgálva.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a hadsereg fiatalításáról azt mondta: az a missziókban tapasztalatot szerzett, NATO-iskolában képzett, sok év óta szolgáló, fizikailag kiemelt állapotban lévő tisztek, altisztek előbbre jutásának lehetőségét jelenti. Emlékeztetett arra: minden NATO-haderő szembesül azzal, hogy "felduzzad, egyfajta vízfej alakul ki" a magasabb rendfokozatú beosztásokban. Mint mondta, a kormány lehetővé tette, hogy a 45 évüket betöltött, 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők méltó módon, a honvédelmi szolgálati juttatással kiléphessenek a civil életbe, utat engedve a fiataloknak.

A miniszter az M1 aktuális csatorna műsorának is vendége volt: ott arról beszélt, az előrelátó haderőfejlesztés következtében ma már high-tech, innovatív, modern hadereje van Magyarországnak. Úgy fogalmazott: ezek az új eszközök "lényegében guruló, páncélozott, lövegtoronnyal felfegyverzett iPadek, amelyeknek a működtetéséhez egy másik generációra van szükség". Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt az ukrajnai háborúról is, megismételve a magyar álláspontot: az emberéletek megmentésének a legjobb módja, ha abbamaradnak a fegyveres harcok, tárgyalások kezdődnek a felek között és a lehető leghamarabb megszületik a béke. Hangsúlyozta: a magyar emberek biztonságát garantálni kell, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.