A katonai ügyészséghez fordulnak a marosvásárhelyi felvonulás szervezői
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint a román katonai ügyészséghez fordulnak a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás szervezői, akik hivatali visszaéléssel vádolják a román csendőrséget.
A Maros megyei csendőrség alapvető emberi jogokat, a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azáltal, "hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányellenesnek minősítette" a március 10-i, székely szabadság napi rendezvényt. Miközben ezt 2022. december 7-én hivatalosan bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban.
Ezzel a minősítéssel, amelyet március 8-án szóban közöltek, és amelyet a marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség jegyzőkönyve is rögzít, a csendőrség túllépte hatáskörét. A büntető törvénykönyv 297. cikkének értelmében olyan hatásköri túllépés, amely korlátozza az állampolgárok jogait, hivatali visszaélésnek minősül
– áll a közleményben. Eszerint a rendezvény szervezői panasszal fordulnak a területileg illetékes katonai ügyészséghez. Az SZNT közleményéhez csatolta a rendezvényt engedélyező Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester levelét, melyben az SZNT Siculitas egyesületének a kérésére reagált. És a csendőrségi jegyzőkönyvet is, mely a szervezők és csendőrtisztek március 8-i találkozójáról készült.
A polgármester leveléből kiderül, hogy a polgármesteri hivatal engedélyezte a postaréti megemlékezést, és a felvonulást is, azzal a megjegyzéssel, hogy a résztvevők tartsák be a törvény előírásait, és kövessék a hatóságok által kijelölt útvonalat. A jegyzőkönyv szerint a megemlékezésben a csendőrség sem talált kivetnivalót, de a felvonulást törvénytelennek minősítette. A találkozón jelen lévő csendőrtisztek azt nehezményezték, hogy a menet résztvevői területi autonómiát követelnek. Eszerint Bitere Ionut ezredes rámutatott: a tervezett rendezvény nem felel meg a törvényi előírásoknak, és alapvető értékeket sért. Ezt alátámasztandó a román alkotmány több cikkére is felhívta a szervezők figyelmét: az elsőre, mely szerint Románia "egységes és oszthatatlan", illetve területe elidegeníthetetlen.
Románia alkotmányának azon cikkét is említették, mely szerint tilos a román állam becsmérlése, a nacionalista gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmus – úgy állítva be a rendezvényt, mintha ilyen célkitűzései lennének. A jegyzőkönyv szerint a csendőrezredes végig törvénytelennek minősítette a felvonulást, és azt állította, hogy nem ő akarja betiltani, hanem maga a törvény. Március 10-én, a székely szabadság napján több száz személy követelte Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiáját, de a csendőrség a korábbi évektől eltérően nem engedélyezte az utcai felvonulást, és a járdára szorította a részvevőket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor
