székelyek
Szemtől szemben Simionnal
Csaknem hat évvel az Úzvölgyén található katonatemető románok általi meggyalázása után – amelyet a helyszínen éltem át – tartják meg a romániai elnökválasztást, amelynek jelenlegi legnagyobb esélyese az a George Simion, aki sírkert korábbi feldúlásának egyik legfőbb felelőse. Az, hogy a pogrom nem csupán részeg focihuligánok akciója volt, hanem abban vastagon benne volt a román állam, már a történtek idején is tudható volt. Az egy másik kérdés, hogy a hat éve még a legprosztóbb nacionalista ugatással üzletelő Simion miképp ér fel a csúcsra, a magyarázathoz talán közelebb jutunk, ha nem felejtjük el, hogy a román politikában bármi, és annak ellentéte is igaz lehet, akár ugyanabban a pillanatban.A nyugati beavatkozás az erdélyi nemzettársaink vesztét okozhatja – Mi lesz velük a magyarellenes AUR győzelme után?
Óriási kárt okozhat George Simion elsőfordulós győzelme a román elnökválasztáson. Hiába szólít fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szintén a második fordulóba került Nicușor Dan támogatására, a nyilvánvalóan Brüsszel-barát politikát folytató bukaresti főpolgármester mögé nem fog tömegével beállni a Nyugat-ellenes, ukrán-kritikus szavazótábor. Ez pedig a magyarellenes Simionnak kedvez. Ha végül beigazolódik a félelem, és az AUR jelöltje lehet a következő államfő, akkor május 18-a egy újabb fekete nap lehet az erdélyi magyarság történetében.A határon túli magyarság egy olyan kincs, amit meg kell becsülnünk
Meghívásra érkeztünk Nagyváradra, ahol egy magyar kultúrkocsmában láttak vendégül, és ahol nagy tanítások szemtanúi lehettünk. Bár egyesek – mint például Pottyondy asszonyság – veszik a bátorságot, hogy lekezelően odavessék: "mi visszük a kultúrát Erdélybe és a Partiumba", a valóság az, hogy az anyaországból leginkább tanulni érdemes odakívánkozni. Rövid úti beszámoló következik.A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek.A Magyar Királyság fő katonanépe – Honi felderítés (Videó)
Ha visszamehetnénk a középkori Magyar Királyságba, a határai mentén, a legtöbb helyen székely lövőket találnánk. Ezek a hagyományos lovasíjász harcmodort űző katonák őrizték az országot a kisebb betörések ellen, és az ő dolguk volt lassítani a nagy támadásokat, miközben a király hírét vette a veszélynek. A nemesekhez hasonlóan a vérükkel adózó székelyek azonban nemcsak a határokat védték az Őrvidéktől Kézdiszékig és a Morvától Baranyáig, hanem számosan ott voltak a mindenkori magyar királyok hadseregében a testőrségben, az ellenséget bekerítő, az utánpótlását zavaró, felderítő, illetve kémelhárító könnyűlovasként. A tevékenységük jóval szerteágazóbb volt, mint amit a romantikus emlékezet számon tart, hiszen különleges katonai feladatokat is rájuk bíztak időnként, akár ostromoknál is. A középkor során végig meghatározó katonanép hadakozását, határvédelmi fortélyait és hadtörténetét Sashalmi-Fekete Tamás történész mutatta be.A székely, magyar, avar ősi írás nyomában – Honi felderítés (Videó)
A fabotok elkorhadtak az évszázadok alatt, így jobbára csak néhány, kőbe és csontba vésett rovásírásos nyelvemlékünk maradt ránk a múltból. A rengeteg megválaszol(hat)atlan kérdés mellett szerencsére egyre többet tudunk a magyarok ősi írásáról, amely ugyanakkor nemcsak a régi időkbe nyúló érdekesség, hanem ma is életképes dolog. A rovásírást nem használó magyarok számára ismeretlen élmény úgy írni, hogy minden egyes hangnak külön betűjele van – pedig ennek a kultúránk gazdagításán túl nyelvfejlesztő haszna is van. Honnan ered ez a hiedelmekkel és tudományos vitákkal övezett, a magyarságtudathoz is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódó írásrendszer? Hogyan használták őseink, és mikor tűnt el, ha egyáltalán eltűnt? Hogyan fejtenek meg a mai tudósok egy ismeretlen feliratot? Hányféle rovásírást használtak a Kárpát-medencében, kik és hányféle nyelvet írtak le ezekkel? A számtalan kérdésből Fehér Bence klasszika-filológus igyekezett minél többre választ adni.A katonai ügyészséghez fordulnak a marosvásárhelyi felvonulás szervezői
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint a román katonai ügyészséghez fordulnak a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás szervezői, akik hivatali visszaéléssel vádolják a román csendőrséget.Idén kilencvenegy éves az Ezer Székely Leány napja
Ismét korlátozások nélkül rendezhették meg az Ezer Székely Leány napját. Az eseményt immáron kilencvenegy éve tartják meg a székely kulturális örökség ápolásának érdekében hagyományosan július elsején. A rendezvényt idén a pozsonyi csata évfordulójára való megemlékezéssel kezdték.Ajánljuk még