székelyek
Szemtől szemben Simionnal
Csaknem hat évvel az Úzvölgyén található katonatemető románok általi meggyalázása után – amelyet a helyszínen éltem át – tartják meg a romániai elnökválasztást, amelynek jelenlegi legnagyobb esélyese az a George Simion, aki sírkert korábbi feldúlásának egyik legfőbb felelőse. Az, hogy a pogrom nem csupán részeg focihuligánok akciója volt, hanem abban vastagon benne volt a román állam, már a történtek idején is tudható volt. Az egy másik kérdés, hogy a hat éve még a legprosztóbb nacionalista ugatással üzletelő Simion miképp ér fel a csúcsra, a magyarázathoz talán közelebb jutunk, ha nem felejtjük el, hogy a román politikában bármi, és annak ellentéte is igaz lehet, akár ugyanabban a pillanatban.
A nyugati beavatkozás az erdélyi nemzettársaink vesztét okozhatja – Mi lesz velük a magyarellenes AUR győzelme után?
Óriási kárt okozhat George Simion elsőfordulós győzelme a román elnökválasztáson. Hiába szólít fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szintén a második fordulóba került Nicușor Dan támogatására, a nyilvánvalóan Brüsszel-barát politikát folytató bukaresti főpolgármester mögé nem fog tömegével beállni a Nyugat-ellenes, ukrán-kritikus szavazótábor. Ez pedig a magyarellenes Simionnak kedvez. Ha végül beigazolódik a félelem, és az AUR jelöltje lehet a következő államfő, akkor május 18-a egy újabb fekete nap lehet az erdélyi magyarság történetében.
A határon túli magyarság egy olyan kincs, amit meg kell becsülnünk
Meghívásra érkeztünk Nagyváradra, ahol egy magyar kultúrkocsmában láttak vendégül, és ahol nagy tanítások szemtanúi lehettünk. Bár egyesek – mint például Pottyondy asszonyság – veszik a bátorságot, hogy lekezelően odavessék: "mi visszük a kultúrát Erdélybe és a Partiumba", a valóság az, hogy az anyaországból leginkább tanulni érdemes odakívánkozni. Rövid úti beszámoló következik.
A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek.
A Magyar Királyság fő katonanépe – Honi felderítés (Videó)
Ha visszamehetnénk a középkori Magyar Királyságba, a határai mentén, a legtöbb helyen székely lövőket találnánk. Ezek a hagyományos lovasíjász harcmodort űző katonák őrizték az országot a kisebb betörések ellen, és az ő dolguk volt lassítani a nagy támadásokat, miközben a király hírét vette a veszélynek. A nemesekhez hasonlóan a vérükkel adózó székelyek azonban nemcsak a határokat védték az Őrvidéktől Kézdiszékig és a Morvától Baranyáig, hanem számosan ott voltak a mindenkori magyar királyok hadseregében a testőrségben, az ellenséget bekerítő, az utánpótlását zavaró, felderítő, illetve kémelhárító könnyűlovasként. A tevékenységük jóval szerteágazóbb volt, mint amit a romantikus emlékezet számon tart, hiszen különleges katonai feladatokat is rájuk bíztak időnként, akár ostromoknál is. A középkor során végig meghatározó katonanép hadakozását, határvédelmi fortélyait és hadtörténetét Sashalmi-Fekete Tamás történész mutatta be.
A székely, magyar, avar ősi írás nyomában – Honi felderítés (Videó)
A fabotok elkorhadtak az évszázadok alatt, így jobbára csak néhány, kőbe és csontba vésett rovásírásos nyelvemlékünk maradt ránk a múltból. A rengeteg megválaszol(hat)atlan kérdés mellett szerencsére egyre többet tudunk a magyarok ősi írásáról, amely ugyanakkor nemcsak a régi időkbe nyúló érdekesség, hanem ma is életképes dolog. A rovásírást nem használó magyarok számára ismeretlen élmény úgy írni, hogy minden egyes hangnak külön betűjele van – pedig ennek a kultúránk gazdagításán túl nyelvfejlesztő haszna is van. Honnan ered ez a hiedelmekkel és tudományos vitákkal övezett, a magyarságtudathoz is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódó írásrendszer? Hogyan használták őseink, és mikor tűnt el, ha egyáltalán eltűnt? Hogyan fejtenek meg a mai tudósok egy ismeretlen feliratot? Hányféle rovásírást használtak a Kárpát-medencében, kik és hányféle nyelvet írtak le ezekkel? A számtalan kérdésből Fehér Bence klasszika-filológus igyekezett minél többre választ adni.
A katonai ügyészséghez fordulnak a marosvásárhelyi felvonulás szervezői
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint a román katonai ügyészséghez fordulnak a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás szervezői, akik hivatali visszaéléssel vádolják a román csendőrséget.
Idén kilencvenegy éves az Ezer Székely Leány napja
Ismét korlátozások nélkül rendezhették meg az Ezer Székely Leány napját. Az eseményt immáron kilencvenegy éve tartják meg a székely kulturális örökség ápolásának érdekében hagyományosan július elsején. A rendezvényt idén a pozsonyi csata évfordulójára való megemlékezéssel kezdték.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
