Pesti Srácok

Idén kilencvenegy éves az Ezer Székely Leány napja

Idén kilencvenegy éves az Ezer Székely Leány napja

Ismét korlátozások nélkül rendezhették meg az Ezer Székely Leány napját. Az eseményt immáron kilencvenegy éve tartják meg a székely kulturális örökség ápolásának érdekében hagyományosan július elsején. A rendezvényt idén a pozsonyi csata évfordulójára való megemlékezéssel kezdték.

Hagyományosan július első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget a Csíksomlyói nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A rendezvényt több mint 80 éve a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésnek a szándéka hívta életre a Szociális Testvérek közössége – a szürke nővérek –, a Katolikus Nőszövetség, valamint Domokos Pál Péter kezdeményezésére – írja a Szereda.ro.

Résztvevők az ezer székely leány napja rendezvényen az erdélyi Csíkszeredéhoz tartozó csíksomlyói hegynyeregben 2022. július 2-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

A hét elején úgy tűnt, hogy idén szekeres és lovas felvonulás nélkül fog zajlani a rendezvény, később azonban sikerült megoldást találni, így nem maradt el a Csíkszereda központjában zajló közös tánc utáni felvonulás lovakkal és szekerekkel a csíksomlyói nyeregbe. Az eseményt a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Facebook-oldalán lehet élőben nézni.

PestiSracok facebook image
Korlátozások nélkül ünnepelhették idén az ezer székely leány napját. Fotó: MTI/Veres Nándor

Az ünnepség ma is székelyföldi kulturális örökségének, a népdal, a néptánc, a népzene és a népviselet megőrzésének és továbbadásának, valamint a hagyományőrző csoportok és előadók találkozásának kíván lehetőséget teremteni. Az egynapos rendezvény programja magában foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézműves vásár és népi mesterség-bemutató is színesít.

Forrás: MTI, Szereda.ro, Székelyhon; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.