Pesti Srácok

A határon túli magyarság egy olyan kincs, amit meg kell becsülnünk

A határon túli magyarság egy olyan kincs, amit meg kell becsülnünk

Meghívásra érkeztünk Nagyváradra, ahol egy magyar kultúrkocsmában láttak vendégül, és ahol nagy tanítások szemtanúi lehettünk. Bár egyesek – mint például Pottyondy asszonyság – veszik a bátorságot, hogy lekezelően odavessék: "mi visszük a kultúrát Erdélybe és a Partiumba", a valóság az, hogy az anyaországból leginkább tanulni érdemes odakívánkozni. Rövid úti beszámoló következik.

A Bodega egy magyar tulajdonban lévő szórakozóhely, ahol a magyar kultúrát nemcsak ápolják, hanem élő közösségként is gondozzák. A közösségről mindent elmond, hogy olyan szeretettel fogadtak minket, mintha csak családlátogatásra érkeztünk volna. Ami igazán megütötte a fülemet, az a pillanat volt, amikor Nagyvárad legismertebb magyar rapperének, 2arc-nak, a Bodega egyik vezetője odaszólt, miközben a kertben a vendégek asztalánál szolgálta fel a vacsorát:

És valóban. Nem volt ő idegen – ahogy mi sem. Érezhető volt, hogy ismerjük egymást, még akkor is, ha most találkoztunk először.

PestiSracok facebook image

Erdélyben az ember hamar megtapasztalja, milyen a székely vendégszeretet, de Nagyvárad más. Váradon – és az ehhez hasonló nagyvárosokban, ahol az elrománosítás és a modern liberalizálódás végbement – az ember felkapja a fejét. Akkor is, amikor rádöbben, hogy a magyar nyelvű liberális mainstream már ott is elültette a megosztás magvait. Megdöbbentő, de vannak magyarok, akik azokat a politikai erőket támogatják, amelyek kétségbe vonják a magyarságukat, és olyan üzenetekkel kampányolnak, melyekben bűnbakként állítják be a külhoni magyarokat, mintha ők lennének a felelősök ezen politikai erők sikertelenségéért.

Ez a fajta mételyezés – ha lehet – még fájdalmasabb, mint az itthoni. Mégis más.

Más, mert a székelyek és a partiumi magyarok – bármennyire is próbálják megosztani őket – egy bizonyos ponton túl nem oszthatóak meg a hazai mértékben. Nem, mert elsősorban magyarok, és csak azután ilyen vagy olyan politikai oldalhoz tartozók. Ezt tanulták meg, ez volt a fennmaradásuk záloga, ez adhat talán nekünk is reményt itthon, ha minden más előtt megtanulunk újra első sorban magyartok lenni és csak azután bármi más.

A bizonyos "Pottondy által oda szánt kultúráról" pedig annyit: aki ott volt, és hallotta beszélni az első sorban helyet foglaló világlátott, sokat megélt hölgyet, az nem veszi többet a bátorságot, hogy leereszkedően kultúrát és felvilágosodást kínáljon az ottani magyaroknak. Van ott kultúra és értelem, épp ezért kell mindazt a kinyit, amit őriznek, velük együtt megbecsülnünk.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.