Pesti Srácok

Halálos fenyegetéseket kapott a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársa

Halálos fenyegetéseket kapott a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársa

Nem az első, és várhatóan nem is az utolsó eset, amikor egy jobboldali szervezet munkatársa halálos fenyegetéseket kap. Azonban ahogyan az eddigieket, úgy ezt sem szabad félvállról venni, különösen a nem is olyan régen történt antifa-támadások fényében. A Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársát a Média1 lejárató cikkét követően érték a fenyegetések, azért, mert bemutatták, hogy Nyugat-Európában milyen veszélyekkel néznek szembe az újságírók.

Az elmúlt hetekben számtalan valótlanság jelent meg a sajtó egy részében a Transzparens Újságírásért Alapítvánnyal kapcsolatban, amelyek végül odáig vezettek, hogy már halálos fenyegetés is érte munkatársainkat – írta közleményében a Transzparens Újságírásért Alapítvány. Az ügy előzménye, hogy a szervezet nemrégiben bemutatott egy olyan, az Európai Bizottság által finanszírozott jelentést, mely azt állapította meg, hogy Németországban és Franciaországban is több alkalommal korlátozták a tavalyi évben az újságírók munkáját, mint idehaza, ráadásul Magyarországgal szemben, az említett országokban komoly fizikai fenyegetéssel néznek szembe a médiamunkások. Mivel az elmúlt években leginkább hazánkkal kapcsolatban zajlottak viták az unióban a média helyzetével kapcsolatban, ezért az alapítványt is meglepte ez a jelentés, azonban a benne regisztráltak esetek (sajtószabadságot érő korlátozások, fizikai támadások, fenyegetések) száma jól mutatja, hogy ezekben az országokban komoly kihívásokkal küzdenek az újságírók.

Nem csoda, hogy a kutatást széles körben nem terjesztették a hazai médiában sem, hiszen nem illett bele abba a narratívába, ami a magyar médiahelyzetről kialakult. Logikus is, hiszen a nemzetközi donorok éppen arra hivatkozva támogatnak egyes sajtótermékeket, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a sajtószabadság, ezért pedig szükség van a külföldi beavatkozásra. A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint emiatt tért vissza hazánkba például az Egyesült Államok kormánya által alapított és finanszírozott Szabad Európa is, amely annak idején rádióként sugárzott adásokat többek között magyar nyelven is, hogy valamiképpen ellensúlyozzák a szovjet diktatúra alatt élő országokban a kommunista propagandát. Bár 1993-ban “kivonult” Magyarországról a Szabad Európa, 2020-ban azonban újból megkezdte a tevékenységét az egykori rádió jogutódjaként funkcionáló médium, ám ezúttal már online hírportálként. A támogatóik szerint erre ezért volt szükség, hogy "legyen hazánkban is egy, a kormánytól független médium".

Miután a fentebb említett kutatás főbb megállapításait ismertették, lejárató kampány indult az alapítvány ellen. A Media1.hu nevű hírportál például több cikkében is azt állította róluk, hogy álhíreket terjesztenek és meghamisították az említett tanulmányt. Idáig még a Lakmusz nevű tényellenőrző portál sem merészkedett, amely szintén foglalkozott a témával, ők azonban leginkább azt nehezményezték, hogy "nem volt helyes összehasonlítani a különböző uniós országokban történt sajtószabadság-elleni korlátozások számát, mert bár Németországban és Franciaországban valóban több esetet regisztráltak belőlük, de csak azok szerepelnek a felsorolásban, amelyekről az újságírók maguk számolnak be", az egyes országok között pedig komoly különbség lehet abban, hogy ott mennyire tudatosak a médiamunkások ezen a téren. A Media1.hu ráadásul több cikkében is, egyre szélsőségesebb hangnemben jellemzi a szervezetet. Korábban még “újságírók lejáratására szakosodott” szervezetként hivatkozik az alapítványra, amelynek célja, hogy “hiteltelenítse a kiszemelt sajtóorgánumokat és szerzőiket”, később már csak “lejáratószervezetként” említi őket.

PestiSracok facebook image

– írták az alapítvány közleményében, hozzátéve, hogy bár az Open Society Foundations által finanszírozott projekt időtartama egy évre szólt, a Magyar Hangban azóta is megjelennek az Átlátszó írásai, ezért kérdéseket küldtek a lap vezetőinek arról, többek között arról, hogy a fizetett együttműködés továbbra is fennáll-e az orgánumok között, valamint, hogy mekkora bevételük származik ebből. Mint az Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatójának válaszából kiderült, az Átlátszó azóta is rendszeresen fizet a havi megjelenésekért (korábban 90, majd 150 ezer forintot), ők azonban csak az általunk küldött kérdésekből értesültek arról, hogy ezt a tevékenységet korábban az Open Society Foundations is támogatta, hiszen az újságot vásárlóktól sem kérdezik meg, hogy milyen forrásból fizetik ki a lap árát.

Ezt követően az alapítvány munkatársai hiába küldtek csupán kérdéseket ezzel kapcsolatban az újságnak, a lap egyik munkatársa, Dévényi István egy Facebook-posztjában ezt úgy interpretálta, mintha arra próbálták volna rászorítani a Magyar Hangot, hogy “vallják be, mennyi pénzt kaptak a Sorostól” (bár valóban az ismert magyar származású üzletemberhez köthető szervezetről van szó, a nevét sehol nem is említették).

– olvasható a Transzparens Újságírásért Alapítvány közleményében.

Forrás, fotó: Transzparens Újságírásért Alapítvány

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)