Magyarország még meg sem kapta, az Európai Számvevőszék már a helyreállítási alapok elszámolásának visszásságait vizsgálja más tagállamoknál
Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében "résen kell lenni" a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyreállítási alapok felhasználásáról szóló tagállami beszámolók ellenőrzésénél, ezen a téren ugyanis megbízhatósági és elszámolási hiányosságok tapasztalhatók - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke szerdán.
Az uniós számvevőszék jelentése szerint az Európai Bizottság viszonylag rövid időn belül hozta létre a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos legfőbb uniós helyreállítási alapra, a 724 milliárd euró keretösszegű Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre (RRF) vonatkozó ellenőrzőrendszert. A tagállamok kötelesek ellenőrizni, hogy az uniós alapból finanszírozott beruházások megfelelnek-e az uniós és a hazai szabályoknak. Saját ellenőrzései révén viszont az Európai Bizottság kevés alátámasztott információval bír arról, hogy ezeket a tagállami ellenőrzéseket végrehajtják-e, és ha igen, hogyan. E szabályok betartásának bizonyossága nélkül uniós szinten nem elégséges az elszámoltathatóság - húzták alá a jelentéstevők. Közölték: a következő években a bizottság a tervek szerint meg fogja vizsgálni, hogy az egyes uniós országok által végzett ellenőrzések megfelelőek-e. A bizottság elsősorban arról kíván megbizonyosodni, hogy a tagállami ellenőrzőrendszerek képesek-e a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésére, felderítésére és korrekciójára. Az uniós bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy visszafizettesse az ilyen jogellenes tevékenységekből származó összegeket, amennyiben az országok ezt elmulasztják. Annak vizsgálatát azonban nem tervezi, hogy az országok hogyan ellenőrzik, az RRF-finanszírozású beruházási projektek megfelelnek-e az uniós és a hazai szabályoknak - írták.
Az uniós számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy a - többek között a közbeszerzésre, az állami támogatásra és a támogathatóságra vonatkozó - uniós és nemzeti szabályok be nem tartása más uniós támogatási programokban is jellemző, és komoly kockázatot jelent az unió pénzügyi érdekeire nézve. Ezért azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy találjon módot az uniós szintű bizonyosság hiányának megszüntetésére. Arra hívták fel a figyelmet továbbá, hogy a brüsszeli testület nem adott ki iránymutatást arra vonatkozóan: mi a teendő, ha egy finanszírozott intézkedés végrehajtásától visszalépnek. Így még valószínűbb, hogy a nem teljesített résztervek és célok észrevétlenek maradnak - írták. Az ilyen visszalépések hatása nem egyértelmű, ráadásul az uniós bizottság csak nemrég dolgozta ki, hogy milyen összeget kellene befagyasztani vagy csökkenteni, ha egy ország nem teljesít kimerítően valamely célt vagy résztervet - emlékeztettek.
A számvevők végezetül megjegyezték, hogy a csalások bizonyítása is javításra szorul, és további iránymutatásra van szükség az átalánykorrekciókkal kapcsolatban, amelyeket következetesen alkalmazni kell az országok ellenőrzőrendszereiben feltárt hiányosságokra.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos uniós helyreállítási alap nagy léptékű pénzügyi támogatást, 385,8 milliárd euró összegű hitelt és 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást nyújt a tagállamoknak azzal a céllal, hogy a világjárvány miatt felgyorsítsa a gazdasági helyreállást és növelje az ellenállóképességet. Az eszköz 2020 februárja óta támogatja a reformokat és a beruházásokat, és 2026. december 31-ig fog működni. Finanszírozásához az Európai Bizottság a tőkepiacokon vesz fel hitelt, és a hitelviszonyt megtestesítő közös uniós értékpapírt bocsát ki.
Forrás/fotó: MTI
