Pesti Srácok

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton, aki újságíró is volt

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton, aki újságíró is volt

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton: Mélion (másutt: Melion) József vélhetően egy, a háborút megörökítő, arról híreket továbbító haditudósító században szolgált – közölte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság pénteken, a Facebook-oldalán.

Azt írták, az intézet munkatársai a főváros II. kerületéhez tartozó Pesthidegkút elhagyott temetőjében végeztek feltárást tavaly novemberben. A Véka utcai temető a magyarországi németek második világháború utáni kitelepítése miatt vált elhagyatottá, felszámolását a helyi önkormányzat már hosszú ideje tervezte. A temető területén volt egy katonasír, amelyben a fejfa szerint a 46 éves korában hősi halált halt Mélion József tartalékos százados nyugodott. Az intézet közlése szerint Mélion József neve nem ismeretlen "a magyar hadtörténelem szerelmeseinek", ugyanis – mint írták – egyike azon első világháborús vitézeknek, akiket kiemelkedő bátorságukért és helytállásukért az Arany Vitézségi Érem elismerésben részesítettek, bár az intézet megjegyzi, hogy a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos források ezt nem támasztják alá. Mélion József 1918 szeptemberében több napos harcok során tüzérségi felderítőként remekelt az olasz fronton.

Mélion József a halotti anyakönyv szerint lövés által hunyt el 1945. március 5-én, éjjel 11 órakor a temetőhöz közeli pesthidegkúti, egykori Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kórház területén. Koporsóban, egyenruhában temették el; exhumálásakor a Signum Laudis szalagsávja és egy tiszti csillag is előkerült.

Mélion Józsefről a bejegyzésben azt írták, budapesti lakos volt, 1919–21-ben az ELTE csendőrtiszti zászlóaljában szolgált, majd újságíró-szerkesztőnek állt, később a Nemzetközi Sajtó Tudósító lapok főszerkesztője lett. 1943 áprilisában Horthy Miklós kormányzó a Magyar Koronás Ezüst Érem hadiszalagon és kardokkal kitüntetést adományozta neki, 1944-ben pedig hadosztályparancsnoki dicséretben részesült. Civil foglalkozása és a neve alatt publikált hadifotók miatt vélhetően egy, a háborút megörökítő, arról híreket továbbító haditudósító században szolgált – írták. Hozzátették: a haditudósító központ 1944. december 8-án Budapestről a nyugati országrészre települt át, a felvételeiket megsemmisítették. Mélion József a fővárosban maradt és megélte az ostromot is, de nem lehet tudni, részt vett-e a védelmi harcokban és az 1945. február 11-én este indult kitörésben.

PestiSracok facebook image

Mélion Józsefet a közeljövőben Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen fogják újratemetni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)