Pesti Srácok

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton, aki újságíró is volt

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton, aki újságíró is volt

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton: Mélion (másutt: Melion) József vélhetően egy, a háborút megörökítő, arról híreket továbbító haditudósító században szolgált – közölte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság pénteken, a Facebook-oldalán.

Azt írták, az intézet munkatársai a főváros II. kerületéhez tartozó Pesthidegkút elhagyott temetőjében végeztek feltárást tavaly novemberben. A Véka utcai temető a magyarországi németek második világháború utáni kitelepítése miatt vált elhagyatottá, felszámolását a helyi önkormányzat már hosszú ideje tervezte. A temető területén volt egy katonasír, amelyben a fejfa szerint a 46 éves korában hősi halált halt Mélion József tartalékos százados nyugodott. Az intézet közlése szerint Mélion József neve nem ismeretlen "a magyar hadtörténelem szerelmeseinek", ugyanis – mint írták – egyike azon első világháborús vitézeknek, akiket kiemelkedő bátorságukért és helytállásukért az Arany Vitézségi Érem elismerésben részesítettek, bár az intézet megjegyzi, hogy a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos források ezt nem támasztják alá. Mélion József 1918 szeptemberében több napos harcok során tüzérségi felderítőként remekelt az olasz fronton.

Mélion József a halotti anyakönyv szerint lövés által hunyt el 1945. március 5-én, éjjel 11 órakor a temetőhöz közeli pesthidegkúti, egykori Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kórház területén. Koporsóban, egyenruhában temették el; exhumálásakor a Signum Laudis szalagsávja és egy tiszti csillag is előkerült.

Mélion Józsefről a bejegyzésben azt írták, budapesti lakos volt, 1919–21-ben az ELTE csendőrtiszti zászlóaljában szolgált, majd újságíró-szerkesztőnek állt, később a Nemzetközi Sajtó Tudósító lapok főszerkesztője lett. 1943 áprilisában Horthy Miklós kormányzó a Magyar Koronás Ezüst Érem hadiszalagon és kardokkal kitüntetést adományozta neki, 1944-ben pedig hadosztályparancsnoki dicséretben részesült. Civil foglalkozása és a neve alatt publikált hadifotók miatt vélhetően egy, a háborút megörökítő, arról híreket továbbító haditudósító században szolgált – írták. Hozzátették: a haditudósító központ 1944. december 8-án Budapestről a nyugati országrészre települt át, a felvételeiket megsemmisítették. Mélion József a fővárosban maradt és megélte az ostromot is, de nem lehet tudni, részt vett-e a védelmi harcokban és az 1945. február 11-én este indult kitörésben.

PestiSracok facebook image

Mélion Józsefet a közeljövőben Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen fogják újratemetni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.