Pesti Srácok

Moldovai parlament: az ország hivatalos nyelve a román

Moldovai parlament: az ország hivatalos nyelve a román

A moldovai parlament csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, egyszerű többséggel elfogadta az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldáv, hanem román. Az alkotmánybíróság egyes előírásainak teljesítéséről szóló tervezetet második olvasatban a 101 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 58-an szavazták meg – állapította meg Igor Grosu házelnök az ülésen, amelyet élőben közvetítettek a Facebookon.

A módosítás értelmében a "moldáv nyelv" kifejezést mindent törvényhozási dokumentumban a "román nyelv" kifejezéssel váltják fel. Ez vonatkozik az "államnyelv", "hivatalos nyelv" és "anyanyelv" kifejezésekre is. Az alkotmányból pedig törlik az idejétmúltnak minősített "latin átírás szerinti" megfogalmazást. Az ellenzéki pártok élesen bírálták a döntést, amely szerintük ellentétes az alkotmánnyal, amelyben a moldáv nyelv elnevezés szerepel.

– hangsúlyozta Igor Voronin volt elnök, a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának egykori első titkára a parlamenti ülésen. Olesea Stamate, a parlament jogi, kinevezési és mentelmi bizottságának elnöke, a törvény egyik kezdeményezője a TASZSZ orosz állami hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a módosítást az alkotmányba is átvezetik.

PestiSracok facebook image

A kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) nem rendelkezik az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatással, és egy népszavazás kimenetele sem garantált. A kezdeményezéskor a kormánypárti képviselők az alkotmánybíróság 2013-ban meghozott döntésére hivatkoztak, amely a románt nevezi meg az ország hivatalos nyelvének az 1991-ben elfogadott moldovai függetlenségi nyilatkozat alapján. Az alkotmányba viszont nem került be az új elnevezés.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.