Pesti Srácok

Brüsszel nagyobb bajban van az uniós pénzek tekintetében, mint a kormány

Brüsszel nagyobb bajban van az uniós pénzek tekintetében, mint a kormány

Az Európai Bizottsággal való megállapodást sokszor úgy állítják be, mintha azon a magyar gazdaság életképessége múlna. Közben a többi tagállamnak már hiába engedélyezték a kifizetéseket, mégsem érkeznek meg a források. A Covid-pénzek szétosztása akkora csúszásban van, hogy szinte biztosan ki kell tolni az elszámolás 2026-os eredeti határidejét – írja a Világgazdaság.

Az uniós pénzek kifizetése még akkor is bizonytalan, ha azokat a tagállamoknak már odaítélték, márpedig ez 27 tagállam esetében megtörtént. A teljesítések ennek ellenére nagyon alacsony szinten állnak. Erre a szempontra az Európai Bizottság működését közelről ismerő források hívták fel a Világgazdaság figyelmét. Mindez a megállapítás azért lényeges, mert általánosságban elterjedt nézet, hogy az EU-s pénzek megérkezése közvetlenül és számottevően befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Az biztos, hogy bizonyos programok – például a pedagógusbérek nagyarányú fejlesztése – kötött ehhez, azonban azt is látni kell, hogy az eddigi gyakorlat alapján, ha még Brüsszel zöld lámpát is adna a magyar kifizetésekre, arra kellene készülni, hogy ezeket a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.

Így áll az uniós pénzek kifizetése máshol

A fenti gondolatmenet nem légből kapott, hiszen a kimutatások is ezt támasztják alá. Ezeknek az április 5-i összefoglalója került a VG birtokába. Ezek szerint:

PestiSracok facebook image

  • Az idén eddig, tehát több mint három hónap alatt hat kifizetésre került sor (görög, portugál, máltai, cseh, szlovák és spanyol), összesen 13,1 milliárd euró értékben.
  • 2023-ban még egy tagállam sem adott be kifizetési kérelmet, pedig hétnek (Belgium, Észtország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia) még 2022-ben kellett volna benyújtani igényt mintegy 27,5 milliárd euró értékben.
  • Továbbá kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovákia) március végi határidővel tervezett benyújtani kifizetési kérelmet, összes 11-et 21,2 milliárd euró értékben.

Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.