Pesti Srácok

Eddig gyűlölték a határkerítéseket az EU-ban, ma már építenének egyet

Eddig gyűlölték a határkerítéseket az EU-ban, ma már építenének egyet

Következetesen elutasította a határkerítések építését az elmúlt években az Európai Néppárt, amelynek politikusai rendre támadták Magyarországot a határvédelmi lépései miatt. Brüsszel a mai napig nem járul hozzá a költségekhez, holott a határzár egész Európát védi a tömeges migrációtól. Az utóbbi napokban viszont a néppárti elnök, Manfred Weber – cáfolva korábbi álláspontját – már a kerítések építésének szükségességéről beszélt. A Magyar Nemzet összeállításában felidézte, miként bírálták Magyarországot a határvédelem miatt a néppárti politikusok.

A 2015-ben Európára zúduló migrációs hullám kezdetétől a brüsszeli uniós vezetés álláspontjával egybehangzóan és következetesen ellenezte az Európai Néppárt a fizikai határvédelmet szolgáló kerítések építését. Sőt, akkor sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy többek között a kerítésépítések és a külső határok lezárása következtében a bevándorlóknak nem marad más lehetőségük, mint hogy bűnöző embercsempészek segítségét vegyék igénybe, és veszélyes útvonalakon jussanak Európába.

A határkerítések ellen szólalt fel több alkalommal is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi néppárti elnöke, aki a 2015-ös évértékelő beszédében úgy fogalmazott az Európai Parlamentben, hogy „a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések.”

Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság egykori néppárti migrációügyi biztosa 2015 augusztusában arról beszélt, hogy Magyarország az Európai Unióba irányuló migráció egyik kapuja lett, az elmúlt hónapban 35 ezer menekült érkezett az országba. A néppárti politikus ugyanakkor megerősítette, hogy a bizottság nem támogatja a magyar–szerb határon akkor épülő – a menekültáradat megállítását célzó – kerítést. Mint mondta, általában sem hívei a kerítések használatának, inkább „alternatív intézkedésekre” biztatja az uniós tagállamokat.

PestiSracok facebook image

Az Európai Néppárt éveken át tartotta magát az egyetlen hatékony fizikai határvédelmet elutasító álláspontjához. Manfred Weber, a néppárt elnöke és európai parlamenti frakcióvezetője Donald Trump határkerítése kapcsán egy 2017 januári Twitter-bejegyzésében azt írta: „mi nem építünk falakat, mi hidakat akarunk építeni.”

Ekkor már állt a kerítés Magyarország déli határainál és a technikai eszközökkel, illetve a határvédelmi szervekkel együtt sikeresen vetett gátat a tömeges illegális bevándorlásnak. Hazánk ezzel teljesítette a schengeni szerződésből fakadó uniós határvédelmi kötelezettségét, és óvta az egész kontinenst a szárazföldi balkáni útvonalon nyugat felé áramló migránstömegektől. De nem csak a magyar határkerítést utasította el Brüsszel és vele az Európai Néppárt is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben a fehérorosz–lengyel feszült határhelyzet kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság régóta fennálló meggyőződése, hogy az EU nem fog pénzügyi támogatásban részesíteni egyetlenegy szögesdrótot vagy határkerítést sem.”

A lengyel kormány a Fehéroroszország felől egyre nagyobb tömegben érkező illegális bevándorlók miatt döntött a határkerítés megépítéséről. A görögök sem jártak jobban, hiszen nekik is saját erejükből kellett finanszírozni a Balkán bejáratánál a kulcsfontosságú védelmi vonal kiépítését. Az építkezést nemzeti forrásból finanszírozták, mivel az Európai Bizottság többször is elutasította Athén uniós pénzek felhasználására irányuló felhívásait. Az Európai Parlament szavazásán március 30-án a szocialisták, a baloldal, a Renew Europe és a Zöldek képviselőinek sikerült elfogadniuk azt a módosító indítványt, amely elutasítja a kerítések építésére szánt uniós támogatást az egész EU-közösségben.

Az eddigi fejlemények tükrében most váratlan fordulat tapasztalható a néppárti vezetésben, hiszen Manfred Weber a napokban azzal az ötlettel állt elő, hogy határkerítésre van szükség az Európát sújtó migrációs válság enyhítése érdekében. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa már egyenesen azt is kijelentette, hogy a határkerítés építése is szükséges lehet.

– hangsúlyozta Weber.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó: MTI/EPA/BELTA/Leanyid Scseglov

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?