Pesti Srácok

Eddig gyűlölték a határkerítéseket az EU-ban, ma már építenének egyet

Eddig gyűlölték a határkerítéseket az EU-ban, ma már építenének egyet

Következetesen elutasította a határkerítések építését az elmúlt években az Európai Néppárt, amelynek politikusai rendre támadták Magyarországot a határvédelmi lépései miatt. Brüsszel a mai napig nem járul hozzá a költségekhez, holott a határzár egész Európát védi a tömeges migrációtól. Az utóbbi napokban viszont a néppárti elnök, Manfred Weber – cáfolva korábbi álláspontját – már a kerítések építésének szükségességéről beszélt. A Magyar Nemzet összeállításában felidézte, miként bírálták Magyarországot a határvédelem miatt a néppárti politikusok.

A 2015-ben Európára zúduló migrációs hullám kezdetétől a brüsszeli uniós vezetés álláspontjával egybehangzóan és következetesen ellenezte az Európai Néppárt a fizikai határvédelmet szolgáló kerítések építését. Sőt, akkor sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy többek között a kerítésépítések és a külső határok lezárása következtében a bevándorlóknak nem marad más lehetőségük, mint hogy bűnöző embercsempészek segítségét vegyék igénybe, és veszélyes útvonalakon jussanak Európába.

A határkerítések ellen szólalt fel több alkalommal is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi néppárti elnöke, aki a 2015-ös évértékelő beszédében úgy fogalmazott az Európai Parlamentben, hogy „a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések.”

Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság egykori néppárti migrációügyi biztosa 2015 augusztusában arról beszélt, hogy Magyarország az Európai Unióba irányuló migráció egyik kapuja lett, az elmúlt hónapban 35 ezer menekült érkezett az országba. A néppárti politikus ugyanakkor megerősítette, hogy a bizottság nem támogatja a magyar–szerb határon akkor épülő – a menekültáradat megállítását célzó – kerítést. Mint mondta, általában sem hívei a kerítések használatának, inkább „alternatív intézkedésekre” biztatja az uniós tagállamokat.

PestiSracok facebook image

Az Európai Néppárt éveken át tartotta magát az egyetlen hatékony fizikai határvédelmet elutasító álláspontjához. Manfred Weber, a néppárt elnöke és európai parlamenti frakcióvezetője Donald Trump határkerítése kapcsán egy 2017 januári Twitter-bejegyzésében azt írta: „mi nem építünk falakat, mi hidakat akarunk építeni.”

Ekkor már állt a kerítés Magyarország déli határainál és a technikai eszközökkel, illetve a határvédelmi szervekkel együtt sikeresen vetett gátat a tömeges illegális bevándorlásnak. Hazánk ezzel teljesítette a schengeni szerződésből fakadó uniós határvédelmi kötelezettségét, és óvta az egész kontinenst a szárazföldi balkáni útvonalon nyugat felé áramló migránstömegektől. De nem csak a magyar határkerítést utasította el Brüsszel és vele az Európai Néppárt is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben a fehérorosz–lengyel feszült határhelyzet kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság régóta fennálló meggyőződése, hogy az EU nem fog pénzügyi támogatásban részesíteni egyetlenegy szögesdrótot vagy határkerítést sem.”

A lengyel kormány a Fehéroroszország felől egyre nagyobb tömegben érkező illegális bevándorlók miatt döntött a határkerítés megépítéséről. A görögök sem jártak jobban, hiszen nekik is saját erejükből kellett finanszírozni a Balkán bejáratánál a kulcsfontosságú védelmi vonal kiépítését. Az építkezést nemzeti forrásból finanszírozták, mivel az Európai Bizottság többször is elutasította Athén uniós pénzek felhasználására irányuló felhívásait. Az Európai Parlament szavazásán március 30-án a szocialisták, a baloldal, a Renew Europe és a Zöldek képviselőinek sikerült elfogadniuk azt a módosító indítványt, amely elutasítja a kerítések építésére szánt uniós támogatást az egész EU-közösségben.

Az eddigi fejlemények tükrében most váratlan fordulat tapasztalható a néppárti vezetésben, hiszen Manfred Weber a napokban azzal az ötlettel állt elő, hogy határkerítésre van szükség az Európát sújtó migrációs válság enyhítése érdekében. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa már egyenesen azt is kijelentette, hogy a határkerítés építése is szükséges lehet.

– hangsúlyozta Weber.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó: MTI/EPA/BELTA/Leanyid Scseglov

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.