Pesti Srácok

Fabiny Tamás: Krisztus sebei vigasztalják a megsebzett Európát

Fabiny Tamás: Krisztus sebei vigasztalják a megsebzett Európát

A feltámadt Krisztus is hordozza sebeit, és ez vigaszt adhat a megsebzett Európának – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét alkalmából az MTI-nek.

Fabiny Tamás arról beszélt: látva a megsebzett Európát, a sebesült lelkű menekülteket, a háború sérültjeit vagy akár a Föld sebeit, reményt ad, hogy nemcsak a szenvedő, de a feltámadt Jézus testén is sebek vannak. Azt hihetnénk – tette hozzá –, hogy a megdicsőült Jézus testén már nincsenek sebek, de a feltámadt Jézus megmutatja Tamásnak kezét, lábát, oldalát, amelyeken ott vannak szenvedése jelei.

– fogalmazott Fabiny Tamás. Az evangélikus püspök rámutatott: ami húsvét után következik, az a karácsonyi történet fordítottja – Jézus karácsonykor lejön a földre, vállalja az emberi sorsot, de húsvét után visszamegy az Istenhez, és "jó fiúként" beszámol neki a földi szenvedésről, kérve, hogy segítsen.

PestiSracok facebook image

– mondta. Kitért arra is: Jézus és Tamás találkozása János evangéliumában rávilágít a hit csodájára. Tamás ugyan fogadkozik, hogy csak akkor hisz, ha láthatja és érintheti a sebeket, de amikor megkapja a lehetőséget, nem érinti meg Jézust, hanem leborul és azt mondja, "én Uram, én Istenem". Az ember sokszor "tamáshitű", sokszor csak azt hiszi el, amit megérint, amit tapasztal, de ha igazán ott van mellette Krisztus, megtörténhet a hit csodája. Fabiny Tamás szerint a húsvéti történet reményt keltő eleme az is, hogy nem mi megyünk Jézushoz, hanem ő jön hozzánk.

– fogalmazott, hozzátéve: Jézus nem nyugszik bele a kudarcba. Amikor először jelenik meg a tanítványoknak, Tamás nincs ott, ezért visszamegy hozzájuk, és addig jön újra meg újra, amíg rá nem talál a mindenkori Tamásokra.

– mondta.

Fabiny Tamás beszélt arról: az evangélikus egyház fontos eseménye lesz a szeptemberi Lutheránus Világtalálkozó a lengyelországi Krakkóban. A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) hatévente megrendezett nagygyűlésére készülve tartották meg március végén Oxfordban az európai evangélikus vezetők konferenciáját. Elmondta: a konferencián, amelyen szó volt az ukrajnai háborúról is, részt vett az ukrán evangélikus egyház püspöke és a két orosz evangélikus egyház több képviselője is. Az LVSZ tehát jó viszonyt ápol mindkét háborúzó fél egyházaival, egyiket sem zárja ki soraiból. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a háborúról szóló nyilatkozatban az agresszió ellen és a menekültek segítése mellett foglaltak állást az európai egyházi vezetők. Fabiny Tamás beszámolt arról is, hogy amikor a menekültek megsegítéséről volt szó, "végre jó volt magyarnak lenni". A többi ország képviselői "látják és értékelik, amit teszünk". A kárpátaljai magyar közösség helyzetével nincsenek tisztában, de "őszintén el tudjuk nekik mondani, hogy miközben a kárpátaljai magyarok különösen fontosak nekünk, az ukránokat és az ukrajnai cigányokat is segítjük". Az evangélikus püspök kitért arra: a konferencia házigazdája a nagyon kicsi, az Angliában élő nemzetiségi evangélikus egyházakat – letteket, litvánokat, lengyeleket, németeket – tömörítő Angliai Evangélikus Egyházak Szövetsége volt. Elmondta, hogy korábban a szövetség tagjai voltak Angliában élő – elsősorban '56-os menekült – magyarok is, sőt, a szövetség vezetője, a 2021-ben elhunyt Pátkai Róbert is magyar volt. Fabiny Tamás a mostani vezetővel, Tor Berger Jorgensennel egyeztetett arról, hogy megkeresik és újra gyülekezetbe szervezik az Angliában élő magyar evangélikusokat, egyrészt a még élő '56-osokat, másrészt az elmúlt években, évtizedekben Angliába érkező magyarokat. Úgy tervezik, havonta–kéthavonta Magyarországról küldenek lelkészt, hogy tartson istentiszteletet a számításai szerint néhány száz tagú közösségnek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)