Pesti Srácok

Meghalt Vágó István

Meghalt Vágó István

A Demokratikus Koalíció közölte Facebook-oldalán, hogy meghalt Vágó István korábbi televíziós műsorvezető.

Mint a közleményben írják,

Vágó 1949. február 14-én, Budapesten született. A Budapest Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán diplomázott. Először mérnökként, majd nyelvismeretének köszönhetően külkereskedőként dolgozott. A Magyar Televízióban az 1975. évi Riporter kerestetik című vetélkedőben tűnt fel, és 1997-ig az MTV munkatársa volt. Népszerű televíziós, rádiós vetélkedők, játékok, műsorok vezetése fűződött a nevéhez: Barkochba, Ki miben tudós?, Kerék Bár, Soha jobb kort, Most mutasd meg, Fele sem igaz, Hogy kik vannak, Jókai, Szivárvány. Az Álljunk meg egy szóra! című nyelvművelő műsor – amelyet Grétsy Lászlóval vezetett – 500. adása alkalmából 1997 januárjában nívódíjat kapott. 1997-től a TV2-n az Esti Broadway, majd a Mindent vagy semmit! című vetélkedőket vezette. 1999-től 2009-ig az RTL Klub kereskedelmi csatorna munkatársa volt, ahol elsősorban a Legyen Ön is milliomos! című műveltségi kvízműsor "atyjaként" volt népszerű. A vetélkedő 2007-ben túljutott az ezredik adáson. Miután a műsor megszűnt, 2009-2010-ben a TV2-n vezette a Párbaj című vetélkedőt.

PestiSracok facebook image

Televíziós munkája mellett kiváló basszusgitáros, a Favágók együttes tagja volt. 2005-ig tagja és alelnöke volt a Tényeket Tisztelők Társaságának, amelynek fő célja a racionális gondolkodás terjesztése, például a babonákkal, ezoteriával szemben. 2006-tól a Szkeptikus Társaság alapítója és elnöke volt.

Politikai tevékenységet is folytatott. A 2014-es önkormányzati választáson a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az Együtt–PM és az "Európai Föderalisták" közös jelöltjeként indult önkormányzati képviselőjelöltként. 2015 januárjában belépett a Demokratikus Koalícióba, 2020–2023 között az országos elnökség tagja volt. 2023-ban Új Köztársaságért-díjjal tüntette ki a Demokratikus Koalíció pártalapítványa.

Több könyve is megjelent: Fele sem igaz I–II. (1984–1986), Álljunk meg egy szóra! (Grétsy Lászlóval, 1992), Kérdezni (és) tudni kell (1996), Kinyitom a számat (2010), Vigyázat, csalók! Áltudósok, álgyógyítók és más szemfényvesztők (2011), Legyen Ön is kvízmester! (2011), Kinyitom a számat (2011). Munkásságát 1990-ben Magyar Lajos-díjjal, 1994-ben és 2000-ben Aranyszarvas-díjjal ismerték el. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta három évtizedes újságírói munkásságáért, rendkívüli népszerűségnek örvendő műsoraiért, ismeretterjesztő tevékenységéért. 2005-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki. 2006-ban Prima-díjat kapott.

Forrás/Fotó: Facebook/Index/MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)