Pesti Srácok

Petőfi-emlékérméket bocsátott ki az MNB (Képek)

Petőfi-emlékérméket bocsátott ki az MNB (Képek)

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából a 200 forintos forgalmi érme emlékváltozatát, nagyméretű, 30 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 7500 forintos színesfém változatát bocsátotta forgalomba kedden, a magyar költészet napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

– hangsúlyozta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepélyes kibocsátáson, Budapesten. A főigazgató nemzeti valutának nevezte a kétszáz éve született Petőfi Sándort, "tágabb értelemben a magyar költőt, vagyis minden magyar verset", majd kijelentette: ennek a nemzeti valutának időtállóbb fedezete van, mint a közönséges fizetőeszköznek, olyan, mint a magyar múlt és jövő, "de fedezete az a sokrétű jelen is, amit mi közönségesen életnek hívunk".

Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikáért felelős igazgatója emlékeztetett arra, hogy az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket jelentős magyar történelmi, tudományos, kulturális események, évfordulók, valamint nemzetközi események alkalmával. Pataki Tibor Petőfi Sándort a magyar irodalom és kultúra egyik legikonikusabb alakjának nevezte, aki a legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar szerző.

PestiSracok facebook image

– mondta, hozzátéve, hogy Petőfivel indult az irodalmi kultusz fogalma Magyarországon.

– mutatott rá Pataki Tibor, hangsúlyozva, hogy Petőfi műveiben közérthetően fogalmazott, a nép nyelvét beemelte az irodalomba.

– mondta el az igazgató. A 200 forintos érme megújult tematikai oldalát Szilos András iparművész, az emlékérmék előoldalát Kovács Zoltán szobrászművész, hátoldalát Horváth Andrea iparművész tervezte. A 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat tematikus oldalán a megszokott Lánchíd-ábrázolás helyett Barabás Miklós Petőfi Sándorról készült portréjának modern ábrázolása látható. Mint Pataki Tibor elmondta, az új érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlásokkor találkozhat majd. Az egymilliós keretből 12 ezer darab elsőnapi (normál verdefényes) veretként sorszámozott díszcsomagolásban vásárolható meg szerdától a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül. Gyűjtői termékként, 40 darab érmét tartalmazó rolnikban is ugyanott lesz elérhető az új 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat – hívta fel a figyelmet.

A Petőfi Sándor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megnevezésű, nagyméretű, 30 ezer forint névértékű ezüst és 7500 forint névértékű színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el egymástól. Előlapjukon központi motívumként a Landerer és Heckenast nyomdagépe látható, amelyen a 12 pont mellett Petőfi egyik legismertebb művét, a Nemzeti dalt is sokszorosították. Az emlékérmék hátlapján Petőfi portréja látható, amely Barabás Miklós 1846-os tusrajza alapján készült, valamint a "Petőfi Sándor" felirat és A természet vadvirága című költeményéből vett, kézírásos idézet – "A korláttalan természet Vadvirága vagyok én" – olvasható. A hátlap bal szélén, köriratban a Petőfi Sándor születésének és halálának évét jelölő 1823–1849 évszámok láthatók. Mindkét emlékérme átmérője 52,5 milliméter. A 30 ezer forint névértékű emlékérme 925 százalék finomságú ezüstből, míg a színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből áll. A 77,76 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 76,5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült.

Petőfi Sándor arcképe a költő születésének 200. évfordulója, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója tiszteletére megjelenő kétszáz forintos forgalmi érme hátoldalán a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett kibocsátási ünnepségen a költészet napján, 2023. április 11-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója tiszteletére megjelenő, a költő arcképével ellátott emlékérem a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett kibocsátási ünnepségen a költészet napján, 2023. április 11-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)