Áder János: a huszonegyedik század a víz évszázada lesz
Vízről, szennyvíztisztításról és vízbázisvédelemről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfői adásában Kovács Károllyal, a vízellátást szolgáló létesítmények tervezésével, kivitelezésével és hozzájuk kapcsolódó technológiákkal foglalkozó magyar Pureco Kft. ügyvezetőjével. Kovács Károly elmondta: Afrikában, Ghánában fejenként 50–70 dollárból az egészséges ivóvízhez való hozzájutást és a képződő szennyvíz megfelelő tisztítását is meg tudják valósítani.
A műsort Áder János azzal kezdte: a huszadik század az olaj évszázada volt, de a huszonegyedik század a víz évszázada lesz. Ezt megerősítve Kovács Károly azt mondta: a vízkészletek rendelkezésre álló mennyisége szempontjából és az egyre növekvő lakossági igények miatt is felértékelődik a víz jelentősége, de még jobban az, hogy a mennyiség mellett egyre inkább a megfelelő vízminőség jelenti a problémát.
Áder János rámutatott: száz év alatt négyszeresére nőtt a Föld lakossága, de a vízfogyasztás mértékének növekedése még annak is kétszeresére, az energiafogyasztás pedig háromszorosára emelkedett. Ezt nehezíti, hogy a vízkészlet a Földön nem egyenlő arányban oszlik el, és gyakran szennyezettek a vizek. Kovács Károly ezért tartja fontosnak, hogy a német, francia, amerikai és japán cégek mellett Magyarországnak is vannak szakemberei a vízgazdálkodás terén, akik megfelelő szakmai tudással, referenciákkal rendelkeznek. Ezeket be is mutatták a korábbi Víz Világtalálkozókon, illetve a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón is.
A műsorban részletesen beszéltek a Pureco Kft. ghánai projektjéről, ugyanis a cég a kétmillió lakosú, szennyvízcsatorna-hálózat nélküli Kumasiban egy szippantott szennyvíz tisztítására épített telepet hozott létre, amely három éve működik. Kovács Károly hangsúlyozta: kiképeztek helyi szakembereket, továbbá másik két városban is építettek ilyen létesítményeket.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő világban – Afrikában, Ázsia és Dél-Amerika nagy részében – a szennyvíz 80–90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, időnként a tavakba. Ennek súlyos egészségügyi kockázata van, sokan szorulnak emiatt kórházi ellátásra, emellett ezekből a vizekből szinte lehetetlen megfelelő minőségű ivóvizet, de még mezőgazdasági vagy ipari célra használható vizet is előállítani. Ezért alapvetően fontos a szennyvíz tisztítása – jelentette ki.
Kovács Károly elmondta: a kumasi szennyvíztisztító telep lakosságarányosan fejenként 20–30 eurós költségből tudott megvalósulni, jóval olcsóbban, mint amekkora költséggel az ENSZ korábban számolt. Hozzátette: fejenként 50–70 dollárból az egészséges ivóvízhez való hozzájutást és a képződő szennyvíz megfelelő tisztítását meg tudják valósítani. Ezt mutatták be a közelmúltban New Yorkban, az ENSZ vízkonferenciáján.
Áder János hangsúlyozta: a magyar cég úgy gondolkodott, hogy nem épít nagyon drága és soha meg nem térülő infrastruktúrát, mint Európában, nem vezetéken vezetik el a szennyvizet, hanem a lokális összegyűjtés után telepre szállítják, megtisztítják és visszajuttatják a természetbe. Ennek a költsége egy százada annak, mintha az európai megoldást követnék, és ez a megoldás egy afrikai ország számára is elérhető részben költségvetési forrásból, részben fejlesztési bankok, részben pedig magántőke bevonásával. Hamarosan kétmilliárd ember él Afrikában, így ha a forrásokat sikerülne biztosítani, lehetőség nyílna arra, hogy évente öt-tízmilliárd dollár befektetéssel húsz év múlva az akkor Afrikában élő emberek szennyvíztisztítása és ivóvízellátása megoldott legyen – fogalmazott Áder János. Kovács Károly tájékoztatása szerint már számos országból, állami és vállalati szférából is voltak látogatóik telepeiken, és több országban folynak projekt-előkészítések is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
