Pesti Srácok

Bréking! Előrehozott választásokat írnak ki Spanyolországban, megvan az időpont is

Bréking! Előrehozott választásokat írnak ki Spanyolországban, megvan az időpont is

Az előrehozott választásokat július 23-ára írta ki a baloldali kabinet, miután a helyhatósági választáson előretörtek a jobboldali pártok – értesült a Euronews.

Egyelőre nem ismert minden részlet, az Euronews információi szerint azonban 2023. július 23-án tartják meg az előrehozott választásokat Spanyolországban. A kormányfő a vasárnapi helyhatósági választások eredményére hivatkozott a döntés indoklásakor, amelyen az országot koalícióban kormányzó pártok, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), és az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) vereséget szenvedtek, elveszítve az irányítást a tartományok és nagyvárosok többségében. A parlamenti választásokat eredetileg december végén rendezték volna, Spanyolország uniós elnökségének végén.

Mint arról kora reggel beszámoltunk, Pedro Sánchez miniszterelnök szocialista pártja a tartományok többségében vereséget szenvedett. A konzervatív Néppárt (PP) nyerte a helyhatósági választásokat Spanyolországban a szavazatok 99 százalékot meghaladó feldolgozottsága alapján. A helyhatósági választásokon a 17-ből 12 spanyolországi tartomány vezetéséről, illetve autonóm parlamentjének összetételéről döntöttek a választók, valamint több mint nyolcezer település önkormányzatának képviseletéről is szavaztak. A Néppártra több mint 7 millió szavazó, a választásra jogosultak 31,5 százaléka voksolt. A tíz legnagyobb spanyol város közül hétben – például Madridban, Sevillában és Valenciában is – a Néppárt nyert. Utóbbiakban jó ideje baloldali vezetés volt, a fővárosban pedig, illetve a madridi autonóm tartományban megtartotta az irányítást a PP, amely mindkét választást abszolút többséggel nyerte, így önálló kormányzásra készülhet.

A koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a szavazatok több mint 28 százalékát kapta (mintegy 6,2 millió szavazat), így Pedro Sanchez miniszterelnök pártja a tartományok többségében vereséget szenvedett; elveszítette például Valencia, Kantábria és Aragónia irányítását is. A vesztesek közé tartozik még a centrista Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt, amely 1,3 százalékos támogatottságával lényegben eltűnt a politikai térképről, vagy Barcelona eddigi polgármestere, Ada Colau is. A Néppártnak a legtöbb helyen együttműködést kell kötnie más párttal vagy pártokkal a többség megszerzéséhez. Elemzők a tőle jobbra elhelyezkedő Vox pártot tartják a legvalószínűbb partnernek.

PestiSracok facebook image

Forrás: Euronews.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.